A náci háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor elleni pert vezető bíró „erősen megkérdőjelezhető” és „botrányos” döntéseiről írt a Jerusalem Post című izraeli lapban a náci háborús bűnösök fölkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ vezetője. A Képírót felkutató Efraim Zuroff cikkét azzal a gondolattal vezette fel: „Bár minden demokráciában függetlennek tartják, kétségtelen, hogy egy ország bíróságai a helyi politikai véleményeket és előítéleteket tükrözik.”
Zuroff szerint a Képíró elleni ügy „nagyon erős volt”, és elítélése „majdnem teljesen biztosnak tűnt”, és mégis pont az ellenkezője történt: a tárgyalást vezető bíró bizonyíték hiányában felmentette Képírót. Zuroff szerint ebben „kulcsfontosságú volt” Varga Béla bíró „erősen megkérdőjelezhető döntése”, amellyel figyelmen kívül hagyta a Képíró ellen 1944-ben és 1948-ban indított perekhez gyűjtött bizonyítékokat.
Ezzel kapcsoltban a nácivadász „botrányosként” jellemezte Varga indokait is. Mint írta, a tárgyalást vezető bíró csak akkor vette figyelembe az 1944-es és az 1948-as politikai körülményeket, amikor az számára kedvező volt, de akkor nem, amikor az „nem felelt meg céljainak”.
A nácivadász szerint a jobboldali Fidesz elsöprő győzelme, valamint a Jobbik „szélsőségeseinek” erős szereplése után a Képíró elleni ítéletnek „nagy jelentősége” van. A felmentő ítéletet üdvrivalgással fogadó “többtucatnyi fasiszta csak a jéghegy csúcsa” – jelentette ki Zuroff.
