A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung keszthelyi keltezésű, Felelősség és adósság című írásában Reinhard Olt, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója bevezetőjében utalt arra: Orbán Viktor kormányfő azért akarja elődeit felelősségre vonni, mert országa röviddel ezelőtt még a fizetésképtelenség határán állt.
Ennek érdekében – mint Olt fogalmazott – nem riad vissza attól, hogy a büntető törvényeket visszamenőleges hatállyal módosítsák. “Ez azonban a meggyötört polgárokat a jelek szerint nem zavarja” – hangoztatta a cikkíró. A felelősségre vonáshoz a megfelelő jogi lehetőségek felkutatásával a parlament alkotmányügyi bizottságát bízták meg – írta a tudósító, hozzátéve, hogy e lehetőségek hiánya esetén a bizottságnak azt kell megvizsgálnia, hogy a felelősségre vonás érdekében milyen törvények módosítására van szükség.
A cikkíró a parlamenti erőviszonyok alapján úgy ítélte meg, hogy mindehhez jók az előfeltételek. Utalt arra is, hogy az Orbán-kormány eljárása a lakosság körében nem népszerűtlen. Nem kevés magyar örülne annak, ha az adósságokért felelős, magas rangú politikusokat bíróság elé állítanák – vélte Olt, emlékeztetve arra, hogy magyarok százezreinek kell visszafizetniük azokat a bankhiteleket, amelyeket többnyire külföldi valutában vettek fel.
Orbán bosszúja
A német üzleti körök lapja, a Financial Times Deutschland első oldalas elemzésben számolt be ugyanerről a témáról. Az Orbán bosszúja című írásban Nils Kreimeier a bevezetőben kiemelte: az európai konzervatívok körében a magyar kormányfő megbecsült személyiségnek számít. Saját országában azonban Orbán és pártja, a nemzeti konzervatív Fidesz olyan politikát folytat, amelynek keretei között Európa értékeit “inkább öncélúan” értelmezik. Az újság ennek kapcsán utalt a korábbi szocialista miniszterelnökök tervezett felelősségre vonására. A cikkíró úgy ítélte meg, hogy egy ilyen eljárás “ellentmond minden, Európában általánosnak számító jogállami alapelvnek.”
Nyugat-Ukrajna
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap “Nyugat-Ukrajna már integrálódik az EU-ba” címmel közölt terjedelmes cikket arról, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárságot kaphatnak. “A szakértők óva intenek azoktól a problémáktól, amelyekkel Ukrajna szembekerülhet, amikor majd kiderül, hogy a kettős állampolgársággal bírók létszáma több százezer, és egyes területek lakossága szinte egészében a szomszédos államok állampolgáraiból áll” – írta a lap.
A cikk idézte Alekszandr Gavris politológust, aki rámutatott: Szlovákiával ellentétben Ukrajna nem reagált a magyar intézkedésre, és így az államnak a későbbiekben problémát okozhat a szomszédos állam polgárai által lakott területek ellenőrzése. “Ehhez elegendő, hogy a kulturális jelszavak politikaiakká alakuljanak” – mondta a politológus, hozzátéve: ehhez alapul szolgálhat, hogy százezrek elégedetlenek ukrajnai életszínvonalukkal.
Pavel Gricak, az Európai Ház társadalmi szervezet vezetője szerint gyanakvásra ad okot, hogy a magyar állampolgárság megadása “titokban zajlik”. “Ez a kisstílű csirkefogók logikája: tudjuk, hogy a kettős állampolgárság tilos Ukrajnában, de ez Ukrajna belügye” – nyilatkozta Gricak.
Ügyek a múltból
Az egykori moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületének ügyét az orosz ügyészség vizsgálja: a Diamond Air elnevezésű cég az általa 21,3 millió dollárért megvásárolt épületet 3,5 milliárd dollárért adta el a regionális fejlesztési minisztériumnak, és ezt az árat túl magasnak találják – jelentette a Vedomosztyi című orosz üzleti lap szerdán terjedelmes, címoldalas cikkben.
A vizsgálat a duma egy képviselőjének indítványára indult, lényegében azért, mert az árat a vizsgálatok szerint az eladó által megbízott és fizetett cég állapította meg “a vevő maximális kárára”. A cikk rámutat, hogy a Diamond Air az orosz kormány döntése alapján, és a kormány kérésére adta el az épületet a minisztériumnak. A lap által megkérdezett szakértők egybehangzó véleménye szerint a szerződést meg lehet támadni, de mivel a rövid életű Diamond Air már nem létezik, nincs esély arra, hogy az állam bűnvádi eljárás lefolytatása nélkül visszaszerezze a pénzét.
Abramovics és a Malév
A Vedomosztyi című orosz üzleti lap beszámolt arról is, hogy az egyik moszkvai kerületi bíróságon kedden az orosz Külkereskedelmi Bank (VEB) keresetére per indult távollétében Borisz Abramovics ellen, aki az Airbridge Zrt. révén a Malév résztulajdonosa volt. A bank 29,3 millió dolláros hitele, valamint annak költségei és bírságok fejében összesen 40,5 millió dollárt követel Abramovicstól.
Felidézte a cikk azt is, hogy az Airbridge része a Malévban 2010 márciusában 5 százalékra csökkent, a fennmaradó részt megvette a magyar állam.
