Az oslói terrortámadásokkal, ha keresztes háború kirobbantását egyelőre nem is érte el a norvég terrorista, Anders Breivik, de annyit mindenképp, hogy a bevándorlás, mint téma Európa figyelmének a középpontjába került. A nyugat-európai országok nagy részének közéleti vitatémái között persze már eddig is kiemelt helyen szerepelt az új népvándorlás és annak következményei. A vérengzés azonban végképp belevéste a nemzetközi közvélemény tudatába, hogy valami nincs rendben Európában. És ez így van akkor is, ha csak egy magányos fanatikus váltotta valóra szerepjátékainak és mesevilágának gyilkos vágyait.
A téma Európán hever
Az európai politikai paletta térfelein most két különböző félelem él a helyzettel kapcsolatban. A toleranciát és multikulturalizmust hirdető nyugat-európai baloldal a Breiviket másoló terroristáktól, a migrációellenes, a bevándorlási törvények szigorítását követelő jobboldal pedig a téma tabuvá válásától és az erről szóló diskurzus beragadásától tart. Mindkét félelemnek van alapja.
Egyrészt bár néhány elszigetelt jelentéktelen figurától eltekintve szinte minden magára valamit is adó szélsőjobboldali képződmény elhatárolódott Breivik tettétől, ugyanakkor, aki beleolvasott a gyilkos 1500 oldalas krónikájába, annak világos, hogy számtalan átfedés van Breivik világa és az európai jobboldal, valamint a nyugat-európai szélsőjobboldal politikai célkitűzései között. Ez a párhuzam persze körülbelül annyira releváns, mint az iszlám vallás alapjai és a radikális iszlamisták viszonya. Ugyanakkor egyidőben diszkreditálhatja a bevándorlással kapcsolatos jogos jobboldali témafelvetéseket és ösztönözhet egyes szélsőjobboldali elemeket arra, hogy ha nem is ennyire drasztikus módszerekkel, de Breivik nyomába lépjenek.
A legnagyobb bevándorlási rátákkal rendelkező országok az ENSZ előrejelzése szerint (Forrás: DailyMail)
A bevándorlás nem újkeletű tendencia Európa történelmében. Voltak időszakok, amikor a kontinens leginkább egy nagy forgalmat bonyolító átjáróházhoz hasonlított, ahol egymásnak adta a kilincset vizigót, magyar, tatár, török. Az óvilágnak is becézett földrészen ugyanakkor mindig mérséklődött, vagy legalábbis komoly ellenőrzés alatt állt a népek fluktuációja, amikor egy koherens, egységes vezetés alatt állt (Római Birodalom), vagy több hegemón birodalom egyensúlyra törekvő szövetsége (a Szent Szövetség utáni Európa) csitította a belső ellentéteket.
Bevonulástörténet
A belső ellentétek kezelését jelenleg bonyolító, demokratikus deficittel küzdő uniós entitás azonban újabb bevándorlási hullámmal kell, hogy szembenézzen. A mostani emigrációs láz körülbelül 20-30 évvel ezelőtt lépett olyan szintre, amely már megnehezíti a beérkező tömegek gyors és problémamentes integrációját, főleg ha azok más kultúrkörből érkeztek. A 831 milliós Európa népességének körülbelül 3-4 százaléka, 20-30 millió ember volt Európán kívülről érkező bevándorló az Eurostat 2006-os felmérése szerint. A legtöbb bevándorló az arab országokból érkezett és érkezik ma is, de majdnem holtversenyben mögöttük áll a Fekete-Afrika területéről érkezők tömege. Mindkét bevándorlói csoport egyenként körülbelül 5 milliós táborral képviseltette magát Európa területén 2006-ban.
eközben Magyarországon
Amíg Nyugat-Európában muszlim bevándorlók milliói nyújtanak hivatkozási alapot az emigrációellenes populista jobboldali és szélsőjobboldali pártoknak, addig Magyarországon a Tárki legújabb felmérése szerint az emberek legalább ennyire tartanak a zsidó bevándorlástól. A megkérdezettek 23 százaléka számít arra, hogy a Föld muzulmán népességének (1,6 milliárd) nagy jó indulattal is csak egy ezrelékét kitevő zsidóság tagjai nagyobb számban fognak megtelepedni hazánkban és ennél alig valamivel több, 26 százalék gondolja ugyanezt az arabokról. Bár Izraelben valóban kedvelt célpont üzleti befektetések és turizmus céljából is Magyarország, az izraeli migráció első számú célpontja nem Kelet-Európa, hanem az Egyesült Államok. A legtöbben mégis a kínaiak bevándorlását tartják a legvalószínűbbnek, akik a hivatalos statisztikák szerint az utóbbi évtizedekben valóban jelentős számban érkeztek Magyarországra. A válaszadók 48 százaléka számol nagyobb arányú kínai népesség betelepülésével. 58 százalék biztos benne, hogy a jövőben valamilyen népcsoport nagyobb számban telepszik le hazánkban.
Ennek a modernkori népvándorlásnak feltehetően még szigorú bevándorlási törvényekkel sem lehetne könnyedén útját állni, márpedig egyelőre még ezeknek is híján van a legtöbb európai ország. Dánia, Franciaország és az Egyesült Királyság azonban szigorított az elmúlt években a bevándorlási feltételeken.
Európa bekeményít
Dániában sikerült erősen lejjebb nyomni a bevándorlási lázat, az elmúlt 9 évben kétharmadával csökkent a bevándorlók száma. Az országban élő bevándorlók még így is a teljes lakosság 10 százalékát teszik ki. 2010-ben például a bevándorlók „családegyesítő” törekvéseit nehezítő pontrendszert vezettek be, amelyben csak az a limitet teljesítő emigráns-jelölt kaphatott esélyt, aki például nyelvtudással és iskolai végzettséggel szerzett többletpontokat. Mi több, 13 ezer eurós kauciót kellett befizetniük a dán nemzeti bank számlájára a jövőbeli közellátás fedezeteként. A rendkívül kemény, sokszor diszkriminatívnak bélyegzett intézkedések hatására sok bevándorló már hátat fordított az északi országnak, egyre többen hagyják el Dániát például az eddig különösen nagy számban érkező szomáliaiak közül.
A menekült státusz felülvizsgálatának időkorlátai
Portugália – 60 nap, Hollandia, Ausztria, Magyarország – 6 hónap, Belgium – 8 hónap, Németország – 18 hónap, Svájc – 24 hónap, Egyesült Királyság – nincs időkorláthoz kötve.
Franciaországban ezév májusában szigorították a bevándorlókkal és menekültekkel kapcsolatos szabályokat a baloldali ellenzék heves tiltakozása ellenére. 2002 óta ez már a hatodik komolyabb szigorítás volt. A francia nemzetgyűlés 297-193, a szenátus pedig 182-151 arányban fogadta el a rendelkezést, amely alapján deportálhatják az illegálisan, dokumentumok nélkül az országban tartózkodó menekülteket, bevándorlókat. Szigorítják továbbá az említett kategóriába tartozó súlyos betegek tartózkodási idejét is, ezzel egyesek szerint „halálra ítélve” őket. 1998 óta az ebbe a típusba tartozó személyek esetében nem alkalmazták a visszatoloncolást és egy idő után az állandó tartózkodási engedélyt is könnyebben megszerezhették. A bevándorlók integrálásával összefüggésben nemrégen megszavazták a muzulmán nők által hordott, a teljes arcot elfedő burka viselésének tiltását is.
Az Egyesült Királyságban éppen júliusban jelentették be a családegyesítést és a letelepedést nehezítő új szabályozás kidolgozását. Ennek alapján a házastársaknak 5 évet kellene várniuk amíg a nem brit állampolgár megkapja a letelepedési engedélyt, a mostani 2 helyett. A csak vízummal rendelkező kinti családtagoknak ezentúl teljesíteniük kell egy meghatározott szintű nyelvvizsgát, hogy az országban maradhassanak. A családtagjait az országba invitáló brit állampolgárnak pedig meghatározott pénzügyi feltételeknek kell eleget tennie, hogy biztosíthassa az újonnan érkező rokonok támogatását. „Szívesen látjuk azokat, akik korábban kivándorolt családtagjaikhoz szeretnének csatlakozni, de túl sok esetben fordult elő, hogy a családtagok igazából nem is voltak közvetlen rokonok és a cél csupán a bevándorlási szabályozás kikerülése volt. Ha valaki nem képes szponzorálni újonnan érkezett partnerét, házastársát, nem várhatja el, hogy majd a többi adófizető fogja ezt megtenni helyette” – mondta a brit bevándorlásügyi miniszter, Damian Green.
