Külföld

Ijesztően művelt az oslói gyilkos

admin
admin

2011. 07. 25. 17:53

Félelmetesen aprólékos gondolatkatedrálist, torz ideológiát épített fel a norvég tömeggyilkos a legnagyobb filozófusok műveiből vett gondolatokból. Nem csoda, hogy a hazai szélsőjobboldal gyomrát megfeküdte a gyilkos eszmerendszere: ez a szélsőjobboldaliság sok helyen homlokegyenest szembe megy az ő világképükkel.

Anders Behrens Breivik ideológiájának, gondolatvilágának megértéséhez sok támpontot ad azóta törölt Facebook-oldala, illetve az ott jelölt olvasmányai, érdeklődési köre. Mint ahogy már mi is beszámoltunk róla, magát kereszténynek és konzervatívnak írja le, aktivitásai között megtaláljuk a szabadkőművességet is, olvasmányai – ha feltételezzük, hogy valóban olvasta őket, de manifesztuma alapján vélhetően így van – pedig széleskörű filozófiai műveltségről árulkodnak. Annak vizsgálatára, hogy olvasmányaiból építkezve hogyan alakította ki saját világképét, talán csak egy doktori disszertáció terjedelme lenne elegendő, néhány érdekesség azonban még egy felületesebb elemzés során is feltűnik.

Breivik Facebook-adatlapja szerint sokat forgatta például olyan filozófusok, társadalomtudósok műveit, akik az igazsággal és annak relatív voltával, illetve a törvényekkel és azok érvényességével foglalkoztak. Nagyobb igényű, átfogó elemzés nélkül is viszonylag biztosan ki lehet jelenteni, hogy Breivik a szerzők filozófiai építményének egy-egy alkotóelemét, tégláját önkényesen kiragadva, saját ideológiájának alkotóeleméül használta azokat fel. Ezek a gondolatok más kontextusban persze könnyen egészen mást jelenthetnek, Breivik egy egészen más jellegű gondolatvilágot épített fel belőlük. „Ez az egyik legijesztőbb dokumentum, amit valaha olvastam – mondta Ian Stephen törvényszéki klinikai pszichológus a BBC-nek. – Ezt olyan ember írta, aki hosszú ideig tartó olvasással, internetes kutatómunkával nagyon aprólékosan kidolgozta a saját filozófiáját.”

Az igazság relatív

“A párbeszéd ideje lejárt. Adtunk egy esélyt a békének. Most ütött a fegyveres ellenállás órája” – írja Breivik több mint 1500 oldalas manifesztumában. Az amerikai William James szerint – akit adatlapja és monumentális írása alapján jól ismert Breivik – a cselekvés, a reakció valódi, az igazság, amit pedig fogalmakba zárunk, relatív. Ebből Breivik azt szűrhette le, hogy a cselekvéssel teremthet igazságot, nem a párbeszéddel, mely, mivel fogalmakat használ, relatív, ideje pedig különben is „lejárt”. James szerint – kinek nevéhez a pragmatizmus fűződik – az elméletet a gyakorlatban kell tesztelni, és a kettő csak együtt teremtheti meg az igazságot.

Foglalkozik az igazság természetével Immanuel Kant is, akinek A tiszta ész kritikája című művét is megemlíti olvasmánya között az oslói tömeggyilkos. Természetesen Kant filozófiájának is kiragadható egy-egy részlete, melyet Breivik beleilleszthetett saját világképébe. Így például a szubjektív idealizmus is, mely szerint az egyén, mint az igazság kulcsa alakítja magához a dolgokat. Persze ez csak egyetlen fogalom Kant sokezer oldalas, rendkívül komplex filozófiájában. A német filozófus politikai filozófiáját tekintve ugyanis idealista volt (vö. Az örök béke című műve), amivel nem is állhatna távolabb Niccolo Machiavellitől, Breivik egy másik kedvencétől.

A norvég ámokfutó a szerző A fejedelem című alapművét is olvasmányai között említi, mely megszületése óta már számos keménykezű uralkodó és államfő gyakran forgatott kézikönyve volt, a politika, a hatalom mechanizmusát ugyanis azóta is csak kevesen tudták Machiavellinél pontosabban tárgyalni. A mű röviden a hatalom megszerzésének és megtartásának leghatékonyabb módjairól szól. Machiavellinél (és Breiviknél is) a cél szentesíti az eszközt, az erkölcsi elveket ugyanis teljesen alá kell rendelni a cél érdekében diktált szempontoknak.

Breivik vegyvédelmi ruhában - Fotó: MTI

Breivik vegyvédelmi ruhában – Fotó: MTI

Nem áll nagyon távol ettől az sem, amit Breivik Platón: Az állam című művéből építhetett bele gondosan kidolgozott ideológiai katedrálisába. Említhetnénk Platón híres barlang hasonlatát, mely szerint az igazság elvakítja az embert, mikor megpillantja, hiszen addig csak az igazság barlang falára vetülő árnyait láthatta. De a görög filozófus az ideális államról írt művében arról is ír, hogy az emberek alkotta törvények természetellenesek, az igazi természeti törvények az erősebb, az ököl jogáról szólnak. Platón azt is kifejti, hogy az ideális állam minden esetben egységes. Nem nehéz észrevenni azt, hogy ez nem éppen a multikulturalizmusról szól, ami ellen Breivik minden eszközzel küzdött.

Az ököl jogát az 1500 oldalas írás logikája szerint nem sok választja el a forradalom jogától sem, amihez John Locke Értekezés az emberi értelemről című művét tekinthette inspirációnak, a Facebook szerint ugyanis ezt is olvasta. Locke filozófiai alapművében többek között arról is ír, hogy az önbíráskodást elkerülendő, a társadalom a végrehajtó hatalmat átadja egy felsőbb instanciának, mely tagjait az emberek maguk választják ki, azzal a feltétellel, hogy betartja a természeti törvényeket. Ha ez nem történik meg, akkor a népnek joga van a forradalomhoz. Ezt érdemes összevetni azzal, amit Breivik ügyvédjén, Geir Lippestadon keresztül közölt a sajtóval, letartóztatása után. “A társadalomra, struktúráira és irányítási rendszerére akart csapást mérni. Véleménye szerint ez csak forradalom segítségével lehetséges” – mondta az ügyvéd az NRK közszolgálati televíziónak.

Szabadkőművesség és cionizmus

Végül érdemes beszélni Breivik szabadkőművességéről is. Breivik szélsőséges volt ugyan, de nem náci és nem antiszemita, 1500 oldalas írásában kitér erre a témára is. Teljes ostobaságnak tartja a neonácik állítását, miszerint a világot és Európát egy szűk, jól szervezett zsidó elit irányítaná, és állítása szerint a szabadkőművességnek sincs semmi köze a cionizmushoz. „Magam is szabadkőműves vagyok, így állíthatom, hogy ez a feltevés nem csupán téves, hanem egyenesen nevetséges. A szabadkőművesek semmilyen politikához nem kapcsolódnak” – írja könyvében a norvég tömeggyilkos. „A szabadkőművesség keresztény szervezet, sem muszlim, sem zsidó nem lehet a tagja, még ha akarna, akkor sem” – teszi hozzá.

A keresztény fundamentalizmus és hazánk

A hazai, ún. tradicionális szélsőjobboldali hagyományokat figyelemmel kísérő szemlélőnek talán csak egy furcsa katyvasznak tűnhet a Breivik-dolgozat, ha beleolvas az oslói tömeggyilkos művébe. Templomos lovagok, a történelmi keresztes hadjáratok dicsőítése, a kereszténység és az iszlám évszázados küzdelmének aktualizálása, mindez többé-kevésbé a hagyományos szélsőjobboldali elemeket mellőzve, vagy marginálisan kezelve. Nincsenek faji elméletek és hiányzik a felsőbb és alsóbbrendű biológiai tulajdonságok boncolgatása. Szintén elmarad a hazai szélsőjobboldali szubkultúra igen nagy százalékának „falat kenyere”, az antiszemitizmus. Mindez természetesen egy pillanatig sem akadályozza a kelet-európai tradicionális szélsőjobboldalt abban, hogy paramilitáris sejtjeik hasznosítsák Breivik terrorista kézikönyvének útmutatásait.

Nincsen persze vákuum, a tulajdonképpen keresztény fundamentalista kategóriába beskatulyázható szerző a muzulmánokkal tölti ki a zsidógyűlölet mögött támadt űrt. Breivik, vagy bárki, aki a manifesztumot írta, tulajdonképpen az iszlám, mint vallás erőszakra épülő természetét próbálja bizonygatni elképesztő forrásgyűjteménnyel és meglehetősen szubjektív elemzések tucatjaival, de saját következtetésekkel, a kidolgozatlan, együgyű mítoszokat és sablon-elméleteket mellőzve.

EUrábia rémképe

Egy helyütt például azt boncolgatja, hogy a sokak által agyonmagasztalt iszlám kultúra hagyatéka tulajdonképpen az iszlám befolyás időtartamához és kiterjedtségéhez képest jóval kevesebbet teremtett, mint akár a görög, vagy a római kultúrkör. Az iszlám kultúráról azonban nem degradáló hangnemben ír és elismeri, hogy a görögök és a rómaiak birodalma is az erőszakra épült. A szerző csupán relativizálja a mohamedán vallás kulturális vívmányait, sőt úgy fosztja meg az iszlám kultúrát tőlük, hogy számos esetben az iszlámnak tulajdonított tudományos és kulturális eredmények kényszerűen betért, más kultúrkörből érkező tudósok, művészek érdemei voltak.

A Breivik művében lefektetett keresztes háború esszenciája bármennyire is újszerűnek tűnhet, annak bizonyos részletei már régóta jelen vannak a nyugat-európai szélsőjobboldal, sőt a modern európai konzervativizmus retorikájában is, bár ettől még semmi nem köti össze az elkövető tetteit és előbbieket. A tömeggyilkos önmagát Facebook oldalán is kifejezetten konzervatív beállítottságú emberként jellemzi és az európai kulturális konzervativizmusba vetett hitről beszél, ami megmentheti a kontinenst az iszlamizálódástól, ahogyan ő fogalmaz, „EUrábiától”.

A régióba nagyjából 30 éve hatalmas számban áramló bevándorló tömegek jelentős része már nem Kelet-Európából, a többé-kevésbé azonos civilizációs háttérből érkezik, hanem Észak-Afrikából, vagy a Közel-Keletről. A kulturális különbségek, a sikertelen integráció egyértelmű feszültségforrás Németországban, Franciaországban és Ausztriában is. Le Pen pártja, az osztrák FPÖ, vagy éppen a német nemzeti demokraták emigráns-ellenes, az európai kultúrkör Európában betöltött kizárólagosságát és a multikulturalizmussal szembenálló homogén, legtöbbször keresztény-európai civilizációt, de olykor zsidó-keresztény kultúrkört emlegető képviselői számos esetben helyezkedtek Breivik művében hangoztatottakhoz hasonló álláspontokra.

A háború művészetébe oltott Mein Kampf

Nem véletlenül kerül szembe egymással egyre több esetben ez a new-wave muzulmánellenes széljobb és a Kelet-Európában népszerűbb hagyományosan antiszemita és egyes esetekben az arab világgal kifejezetten jó kapcsolatokat ápoló hagyományos szélsőjobboldal. Erre akad példa itthon is. Párton belüli heves konfliktusokhoz vezetett, hogy a Jobbik-EP képviselője, Morvai Krisztina belépett a Jobbikot szélsőségesnek nevező, Izrael-párti és iszlámellenes osztrák FPÖ által újonnan alakított euroszkeptikus European Alliance for Freedom (EAF, Szövetség az Európai Szabadságért) nevű pártszövetségébe.

Mi több, bár jóval enyhébb változatban és a multikulturalizmust értékként feltüntetve, de tulajdonképpen hasonló irányból közelítenek már a nyugat-európai országok vezetői is. A Merkel vezette Németország, Sarkozy Franciaországa többször kiütötték a biztosítékot az európai baloldal köreiben romák kitelepítésével, burka-tilalommal vagy akár a bevándorlási eljárások szigorításával.

Breivik műve tehát egy koherens ideológiai alapvetést tartalmaz teljes részletességgel, mindezt kiegészítve egy terrorista kézikönyvvel, amely az autóbomba készítésétől kezdve a leggyorsabb menekülési útvonalak tárgyalásán át a terror pszichológiájáig terjed. Az anyag gyors terjedése az európai szélsőségesek köreiben pedig több mint aggasztó.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.