A terroristák ammónium-nitrátot és RDX nevű robbanószert (más néven hexogént, az iparban és a hadászatban gyakori robbanószert – szerk.) használtak a pokolgépek elkészítéséhez – jelentette be Palaniappan Csidambaram, a központi kormány belügyminisztere. Elmondása szerint a robbantásokat jól koordinálták, a pokolgépeket távirányítással hozták működésbe. Csidambaram visszautasította azt a feltételezést, miszerint hírszerzési hiányosságok miatt következhetett be a szerdai merényletsorozat. Nem érkezett hozzánk semmilyen értesülés terrorfenyegetettségről, a robbantások azonban nem a külföldiek ellen irányultak, hanem pénzpiaci destabilizáció volt a cél – hangsúlyozta.
Nem ez az első eset
A Times of India és az indiai The Economic Times információ szerint az Indiai Mudzsahid (IM) nevű iszlám terroristacsoport állhat a mumbai robbantások mögött – erre több jel is mutat. Egyrészt az eddig 20 emberéletet követelő merénylet egy héttel azután következett be, hogy a terroristacsoport 2 feltételezett tagját július 6-án letartóztatta a maharashtrai terroristaellenes osztag.
Másrészt a robbantások ún. „puha célpontok” (véletlenszerűen kiválasztott vétlen polgári személyek) ellen történtek, amely az IM merényleteinek egyik védjegye. Hasonló terrortámadásokat követtek el 2008-ban Bangalore-ban, Ahmedabadban és Új-Delhiben, 2010-ben pedig Varanasi és Puneban. Ráadásul az elkövetés módja (a pokolgépeket alaposan elrejtették) és technikája (a pokolgépeket szögekkel és fémdarabkákkal töltötték meg) ugyancsak az IM merényleteire jellemző, többek között 2008-ban is hasonló módon robbantottak. A szerdai merényletek előtt azonban egyik tévécsatorna, illetve újság sem kapott fenyegető vagy figyelmeztető e-mailt.
Az Indiai Mudzsahid csoportról egyébként azt tartják, hogy a betiltott Indiai Iszlám Diák Mozgalom (SIMI) és a pakisztáni székhelyű Lashkar-e-Taiba (A Tiszták Serege) terroristacsoport árnyékszervezete.
Az egyik robbanás helyszíne, Dadar negyed (fotó: MTI/EPA)
IED-profik
A rendőrség elmondása szerint 7 házi készítésű, improvizált robbanóeszközt (IED) használtak a merényletekhez, azaz legalább 3 különálló csoport vett részt az összehangolt támadásban, hiszen el kellett helyezni, valamint alaposan álcázni a pokolgépeket (ez szintén az IM védjegye).
Az elkövetés és a robbanószerek elkészítése pedig nagy hozzáértésről tanúskodik. A város déli részén lévő Operánál egy szemetesben, a Dadar nevű zsúfolt városrészben egy buszmegállóban, míg az „ékszerészek Mekkájában”, a forgalmas Dzshaveri bazárban – ahol már 1993-ban és 2003-ban is robbantottak – egy motorbicikli mellé helyezett esernyő belsejében rejtették el.
Számok bűvöletében
A 13-as, akárcsak kétszerese, a 26-os dátum jól tetten érhető az Indiai Mudzsahid terroristacsoport merényleteiben:
2008. május 13., Jaipur, 6 robbantás, 50 halott
2008. július 26., Ahmedabad, 21 robbantás, 57 halott
2008. szeptember 13., Delhi, 6 szimultán robbantás, 30 halott
2008. november 26., Mumbai, 187 halott
2010. február 13., Pune, német pékség, 17 halott
A merényletek sora pedig ezúttal egy újabb 13-as dátummal bővült: 2011. július 13., Mumbai, 20 halott
A dátumkiválasztás nem lehet véletlen – állítják a terroristaellenes szervek, akik egyelőre nem jöttek rá, hogy miért mindig e 2 dátum egyikére időzíti az IM a merényleteit. Az évek óta tartó nyomozásaik során hiába faggattak ki erről több letartóztatott, a terroristaszervezethez közelálló személyt, nem jutottak közelebb a megfejtéshez.
