A Velencei
Bizottság üdvözölte a törekvést, hogy a magyar
alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus
értékekkel és előírásokkal, valamint azt, hogy az új alkotmány megőrzi a
parlamentáris köztársasági berendezkedést. Ugyanakkor sajnálattal
állapította meg, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát
befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve azt, hogy hiányosságok
voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben.
A
Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács által létrehozott jogi
szakértői testület, az új magyar alkotmány szövegének elemzése nyomán
számos tartalmi kifogást is megfogalmazott.
Szájer József, az
Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke – aki egyike volt
azoknak, akik a kormány megbízásából Magyarországot képviselték a
testület Velencében tartott ülésén – már a vélemény hivatalos
közzététele előtt blogbejegyzésben közölte, hogy Magyarország azt nem
tudja elfogadni. Szájer utalt arra, hogy a Velencei Bizottság véleménye
Magyarországot semmiben nem kötelezi.
A Velencei Bizottság terjedelmes szakvéleménye megállapítja, hogy az új magyar alaptörvény a
hatalmi ágak szétválasztásának, az alapvető jogok védelmének és a
jogállamiságnak az elvére épül. Külön kiemeli: az alapvető
szabadságjogok esetében a törekvés arra irányult, hogy azok összhangban
legyenek a Magyarországot kötő nemzetközi előírásokkal, így az Európai
Emberi Jogi Chartával és az EU alapszerződésével.
Az alaptörvény
megalkotásának folyamatára vonatkozó bíráló bekezdés szerint nem volt
elég lehetőség a megfelelő nyilvános vitára, és nagyon szoros volt a
határidő. A Velencei Bizottság hangot ad azon reményének, hogy az
alkotmány alapján meghozandó törvények elfogadása “átláthatóbb és
befogadóbb folyamat lesz”. Felszólítja az összes érintett felet, hogy
saját politikai orientációján túllépve tanúsítson nyitottságot és építő
szellemű hozzáállást, és “ténylegesen működjön együtt a folyamatban”.
Az
Európa Tanács jogi szakértői testülete szerint aggodalomra ad okot,
hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak
szabályozni számos olyan kérdést, amit pedig a normális politikai
eljárásmód alapján kellene rendezni. Ezeket a kérdéseket – jegyzi meg a
Velencei Bizottság – rendszerint egyszerű többséggel szokták eldönteni.
“A
kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi-gazdasági és pénzügyi
politikát nem kellene sarkalatos törvényekbe betonozni” – olvasható a
dokumentumban.
A Velencei Bizottság szerint “a demokrácia
működésére gyakorolt potenciális hatás fényében” aggodalomra ad okot az
is, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az
Alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig
kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak.
A
szakvélemény megfogalmazói úgy látják, hogy az új magyar alkotmány
csupán meglehetősen általános keretet ad olyan kulcsfontossági
területeken, mint például az igazságszolgáltatás. Emiatt is indokoltnak
látják az aggodalmat, azzal érvelve, hogy ez hatással lehet a
garanciális és védelmi előírások minőségére és színvonalára.
Emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás jelentős
reformját tervezik, és ilyen helyzetben különösen fontosak a főbb elvek
érvényesülésének biztosítékai, amiket rendszerint alkotmányba szoktak
foglalni.
“A tényleges életfogytig szóló szabadságvesztésre
vonatkozó feltételek fölvethetik az összeegyeztethetőség kérdését
Magyarországot kötelező nemzetközi normákkal, illetve az ide vonatkozó
esetjoggal” – áll a Velencei Bizottság véleményében.
A szakértői
testület szerint az egyén alapvető jogainak hatékony védelmét szolgáló
garanciákat indokolt lenne az alkotmányban, és nem alsóbb szintű
jogszabályokban rögzíteni.
A Velencei Bizottság úgy látja: a
magyar hatóságoknak megfelelő módon meg kellene világítaniuk azokat a
kérdéseket, amelyek az alkotmány preambulumával kapcsolatban merülnek
fel. Egyfelől tisztázandónak tartja a szakértői testület, hogy a
preambulum mennyire irányadó az alkotmány értelmezése szempontjából,
másfelől “potenciálisan problematikusnak” minősíti a preambulum néhány
kitételét, illetve megfogalmazását. Vonatkozik ez például a határon túl
élő magyarok jogainak védelmezésére, ami a testület megfogalmazása
szerint problematikus és aggályos lehet az államközi kapcsolatok
keretrendszerében.
A Velencei Bizottság szerint a
megfogalmazott aggodalmakra választ lehet találni az új alkotmány
jövőbeli értelmezése és alkalmazása során, “vagy pedig ahol ez
szükséges, az alkotmány módosítása révén”. A sarkalatos törvények és az
alkotmányos előírások végrehajtását célzó más törvények előkészítése,
illetve elfogadása ebből a szempontból lehetőséget jelent – állapítja
meg az Európa Tanács jogi szakértői testülete, és kifejezi készségét
arra, hogy ebben segítséget nyújtson, ha a magyar hatóságok ezt kérik.
