Kadhafi a líbiai televízió által szombat hajnalban élőben közvetített, 80 perces beszédében leszögezte, hogy nem áll szándékában lemondani vagy elhagyni az országot, s úgy vélte, hogy a líbiaiak meg tudják oldani a problémáikat, ha a NATO-csapások véget érnek. “Líbia kész tűzszünetet kötni … de a tűzszünet nem lehet egyoldalú” – mondta. “Elsőként mi fogadtunk el tűzszünetet, de a keresztes NATO támadása nem állt le. A béke ajtaja nyitva áll” – fűzte hozzá.
Kadhafi beszédében úgy vélte, hogy a NATO légicsapásai és tengeri járőrözése túlterjeszkedik az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT)határozatában foglalt jogosítványokon. Felszólította az állandó BT-tag Oroszországot és Kínát, valamint a Líbiával baráti viszonyt ápoló afrikai és latin-amerikai országokat, szorgalmazzák, hogy a BT újra tekintse át a határozatot, annak alkalmazását.
Kadhafi szombati beszédének hangneme erősen elütött korábbi beszédeitől, amelyekben patkányoknak nevezte a lázadókat, s azt ígérte, házról házra levadásszák őket. A líbiai vezető most fegyverletételre biztatta a lázadókat, úgy vélve, a líbiaiaknak nem kellene egymás vérét ontaniuk. A hatalma ellen kitört lázadást pedig zsoldosok és külföldiek számlájára írta.
Kadhafi figyelmeztette a NATO-t, hogy ha nem hajlandó tárgyalni, a “líbiai nép” ellenállást fog tanúsítani, és meghalni is hajlandó azért, hogy visszaverjék a – mint fogalmazott – “terrorista támadásokat”.
A líbiai vezető leszögezte, nem mond le és nem hagyja el a hazáját. “Senki sem kényszeríthet az országom elhagyására, senki sem mondhatja nekem, hogy ne harcoljak az országomért” – hangoztatta.
A líbiai állami televízió később közölte, hogy a Kadhafi-beszéd idején a NATO harci gépei a tévészékház melletti épületet bombázták. A tévécsatorna értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy “Kadhafi maga is célpont”.
