Miközben a fukusimai katasztrófa nyomán a német politikai pártok között egyre nagyobb a konszenzus arra vonatkozóan, hogy a lehető leggyorsabban le kell mondani az atomerőművekről, éles vita bontakozott ki azzal kapcsolatosan, hogy ki és hogyan fizesse a számlát. Szakértők szerint ugyanis a megújuló energiaforrásokra való gyorsított áttérés évente mintegy 3 milliárd euróval terhelné meg a költségvetést.
Angela Merkel néhány nappal ezelőtt a tartományi miniszterelnökökkel konzultálva egyértelműen állást foglalt az atomenergiától való elszakadás, illetve a megújuló energiaforrásokra való áttérés felgyorsítása mellett. A kancellár bejelentette, hogy kormánya június elejéig kidolgozza az új atompolitikát meghatározó törvényjavaslatokat, és közölte azt is, hogy mind a Bundestagtól, mind a Bundesrattól ígéretet kapott: a parlament két háza gyorsított eljárással jóváhagyja azokat.
“Valamennyien egyetértettünk abban, hogy a lehető leggyorsabban lemondunk az atomenergiáról, ezt végrehajtjuk, és áttérünk a megújuló energiaforrásokkal történő ellátásra” – fogalmazott a tartományi vezetőkkel tartott találkozója után Merkel. A kancellár időpontot ugyan nem említett, de egy nyilatkozatban utalt arra, hogy a maga részéről elviekben a korábbi kormányhatározatban foglalt 2021-es időpontot támogatja.
A menetrend szakértők szerint többé-kevésbé ismert, az áttérés megvalósításának forgatókönyve – és mindenekelőtt az áttérés finanszírozása – azonban kevésbé. A kormánynak számolnia kell azzal is, hogy az atomenergiáról való “túlzottan gyors” lemondás az energetikai cégek heves ellenállásába ütközik. A szóban forgó cégek közül néhány már előzetesen bejelentette, hogy adott esetben a kormány tervét jogi úton támadja meg.
Ami a lakosság hangulatát illeti, a legfrissebb felmérések szerint minden öt német közül négy az atomenergia ellen van, és az arról való mielőbbi lemondást sürgeti. Ezért – a felmérés szerint legalábbis – kész az áramért az eddiginél csekély mértékben többet is fizetni.
Németországban 2009-ben az áramtermelésben az atomenergia részesedése 23 százalék volt. A megújuló energiák – mindenekelőtt a szélenergia – részesedése ezzel szemben 16 százalékot tett ki.
