Az Odyssey Dawn (Hajnali odisszea) fedőnevű hadművelettel az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei (Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada, Olaszország) a február 15-én kirobbant líbiai kormányellenes lázadás vérbe fojtását próbálják megakadályozni.
Amerikai és brit hadihajókról, valamint tengeralattjárókról 112 manőverező robotrepülőgépet lőttek ki, és több mint húsz líbiai célpontot találtak el szombat este a többszakaszos hadműveletek kezdetén. A támadások a líbiai légvédelmi rendszerek és stratégiai jelentőségű kommunikációs központok ellen irányultak.
Először – szombat 17 óra 45 perckor – a francia légierő vadászgépei semmisítették meg az első célpontot, egy katonai járművet. Két óra múlva lendült akcióba a brit és az amerikai haditengerészet, illetve légierő is. Tornado típusú brit vadászbombázókról Stormshadow manőverező robotrepülőgépeket lőttek ki a líbiai főváros, Tripoli, valamint Miszráta körüli légvédelmi ütegekre. Légitámadás érte a Kadhafihoz hű erők állásait Bengázinál, Szirtnél és Zuvaránál is. Egy azonosítatlan repülőgép repült át vasárnap hajnalban a líbiai főváros déli része felett, Moammer Kadhafi líbiai vezető megerősített szálláshelyénél, amelynek része egy laktanya is. Helyi idő szerint hajnali két óra húsz perckor megszólaltak a légvédelmi ágyúk, vörös csíkokat rajzolva az égbolton.
A líbiai állami televízió hírei szerint a nyugati légicsapások első hullámában legalább 48 ember vesztette életét, közülük huszonhatan Tripoliban, a sebesültek száma legalább 150-re rúg. Az áldozatok többsége polgári személy.
Jelenleg mintegy huszonöt koalíciós hadihajó, köztük a Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel felszerelt, Stout és a Barry nevű amerikai rombolók, öt amerikai felderítő repülőgép, valamint három amerikai tengeralattjáró tartózkodik a Földközi-tengeren. A Charles de Gaulle francia atommeghajtású repülőgép-hordozó vasárnap fut ki a tengerre Toulonból. Az arab országok később csatlakoznak a katonai akciókhoz. A műveleteket Carter Ham tábornok, az Egyesült Államok Afrika parancsnokságának vezetője irányítja.
Földközi-tengeri polgári és katonai célpontok elleni támadásokkal fenyegetőzött Kadhafi az állami televízióban órákkal a légicsapások kezdete után sugárzott nyilatkozatában. A líbiai vezető a harci gépekkel és manőverező robotrepülőgépekkel indított támadásokat a “keresztesek igazságtalan agressziójának” minősítette. Közölte, hogy a fegyverraktárakat megnyitva “felfegyverzik a tömegeket” Líbia megvédelmezése érdekében.
Tripoliban szombat este líbiaiak ezrei gyülekeztek Kadhafi megerősített szálláshelyénél, hogy élő pajzsot alkossanak a légicsapások elleni védekezésül. Az Ideiglenes Nemzeti Tanács nevű ellenzéki szervezet szerint Kadhafi hívei erőszakkal kényszerítik a lakosságot arra, hogy élő pajzsot alkossanak a líbiai vezető szálláshelye körül.
Líbia az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását követelte, és közölte, hogy ezentúl semmisnek tekinti a Biztonsági Tanács 1973-as számú határozatát, amely egyebek között repüléstilalmi zóna létesítését rendelte el a Moammer Kadhafi líbiai vezetőt támogató erők és a kormányellenes lázadók között kirobbant harcok miatt, a polgári lakosság védelmében. Ezen túlmenően Líbia úgy döntött, hogy többé nem működik együtt az Európai Unióval az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.
Barack Obama amerikai elnök az amerikai szerepvállalás korlátozott voltát emelte ki a hadműveletek megkezdését bejelentve. A Brazíliában tartózkodó Obama közölte: engedélyt adott az amerikai fegyveres erőknek arra, hogy korlátozott hadműveleteket kezdjenek Líbiában, a líbiai polgári lakosság megvédését célzó nemzetközi erőfeszítések támogatására. Hangsúlyozta azonban, hogy az amerikai szerep a támogatásra szorítkozik, és Washington nem vezényel szárazföldi alakulatokat az arab országba.
Kína sajnálkozását fejezte ki a Líbiára mért légicsapások miatt, Japán viszont támogatásáról biztosította a nyugati országok katonai műveletét vasárnap. Élesen bírálta a Líbia ellen indított katonai csapásokat Hugo Chávez venezuelai elnök, aki azzal vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy azért támadták meg az észak-afrikai országot, mert kőolaját akarják megszerezni. Haszan Naszrallah sejk, az Irán és Szíria támogatását élvező libanoni síita Hezbollah vezetője arra figyelmeztetett, hogy a Líbia ellen indított katonai művelet minden arab országban megnyitja az utat a nyugati beavatkozás előtt.
