Mohamed Zwei, az Általános Népi Kongresszus vezetője arról is beszámolt, hogy vizsgálóbizottságot állítottak fel, amelynek feladata a Moammer Kadhafi elleni, nyolc napja tartó felkelés körülményeinek kivizsgálása lesz.
Néhány órával a bejelentés előtt lemondott hivataláról Abdel Fatah Junesz belügyminiszter, aki a fegyveres erőket is arra hívta fel, hogy támogassák a Kadhafi elleni mozgalmat. A miniszter az al-Dzsazíra hírtelevízióban sugárzott beszédében úgy fogalmazott, hogy a “Február 17-i forradalomra válaszul” mondott le tisztségéről. Kormányzati források azonban kijelentették, hogy a belügyminisztert vlójában a bengázi felkelők rabolták el – tudta meg a líbiai állami televízióra hivatkozó CNN.
Nem ő az egyetlen líbiai tisztségviselő, aki megválik hivatalától: számos diplomata és katonai vezető jelentette be az elmúlt napokban, hogy Kadhafi rezsimje helyett a lázadókat támogatja.
Moammer Kadhafi a Time magazin értesülése szerint arra utasította a biztonsági erőket, hogy kezdjék meg a mediterrán térség országait ellátó olajvezetékek felrobbantását- tudta meg The Jerusalem Post hírportál és az Associated Press hírügynökség. A Time szerint a szabotázs célja, hogy a felkelőkben tudatosodjon: Kadhafi nélkül káoszba fullad az ország. A lap líbiai forrására hivatkozva azt is közölte: mindössze a hadsereg 5000 tagja támogatja Kadhafit, a líbiai vezető pedig rájött, hogy a fegyveres erők segítségével nem tud ellenőrzést gyakorolni az ország felett.
A belügyminisztérium eközben első ízben tett közzé hivatalos adatokat a megmozdulásokon meghaltak számáról: közleményük szerint 300 áldozatot követeltek a zavargások. A jelentés szerint a halottak között 189 civil és 111 katona van. A belügyminisztérium szerint legtöbben Bengázi városában vesztették életüket az egy hete tartó megmozdulások során. Az adatok szerint az ország keleti részén fekvő városban 104 civil és tíz katona halt meg az összecsapásokban.
Emberi jogi szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy több áldozat lehet, mint amit a belügyminisztérium közölt. A Human Rights Watch úgy tudja, 233 civil vesztette életét, míg az International Federation for Human Rights szervezet szerint 300 és 400 között lehet a civil halottak száma.
Nicolas Sarkozy francia elnök szerdán “konkrét szankciók gyors elfogadását” kérte az Európai Uniótól a líbiai véres megtolásért felelős vezetők ellen, valamint a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok felfüggesztését javasolta Tripolival.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd esti zárt ajtók mögötti ülésén felszólította Líbiát, hogy haladéktalanul hagyjon fel az erőszakcselekményekkel, és egyben elítélte, hogy az észak-afrikai ország hatóságai leszámolnak a rendszerellenes tüntetőkkel.
Maria Luiza Ribeiro Viotti, Brazília ENSZ-nagykövete, a BT soros elnöke olvasta a fel azt a nyilatkozatot, amelyben a civil lakosság elleni erőszak beszüntetése mellett a testület azt is követeli Tripolitól, hogy tegyen eleget a békés tüntetők jogos követeléseinek, és vállalja a lakosság megvédelmezésének a felelősségét. A nemzetközi közösségtől humanitárius segítségnyújtást kért Líbiának a BT.
Törökország kimenekítette mintegy háromezer állampolgárát szerda reggel a kelet-líbiai Bengáziból – közölte az ankarai külügyminisztérium. A tájékoztatás szerint két török komphajó 1500-1500 embert vett fedélzetére, és mintegy húsz óra múlva a délnyugat törökországi Marmaris kikötőjébe érkezik.
Ezzel egy időben egyes dél-ázsiai országok bejelentették, hogy ők is állampolgáraik kimenekítésére készülnek. Banglades és Srí Lanka a Nemzetközi Migrációs Szervezethez (OIM) fordult, hogy nyújtson segítséghez a művelethez.
