Orbán Viktort a legnagyobb példányszámú német bulvárlapnak elmondta: a következő hat hónapban az euró megmentése és a közös európai gazdaságpolitika új formájának a kialakítása lesz a fő feladat. Ezek ugyanis az Európai Unió előtt álló legnagyobb akadályok.
“Annyit mondhatok: Európa ennek során is számíthat Magyarországra!” – jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte nem az euró van válságban, hanem egyes szuverén államok adósságai fenyegetik a közös valutát.
Hitelminősítő intézetek Magyarország jövőjét is szkeptikusan ítélik meg – mutattak rá a Bild tudósítói, föltéve a kérdést: hogyan akarja a kormány megakadályozni, hogy az ország második Görögországgá váljon? Orbán válaszul kifejtette: tavaly júniusban csakugyan a leginkább veszélyeztetett országok között voltunk, “ám azóta sikerült elhárítani a veszélyt. Időközben teljesen megreformáltuk a nyugdíjrendszert, amely túlnyomórészt állami hitelekre épült. A pénzpiacokra pedig nagy meglepetés vár Magyarország részéről: visszafizetjük az IMF-től fölvett hatalmas hiteleket. Ennek következtében a jelenlegi 80 százalékról február/márciusra 72-73 százalékra fog csökkenni az államadósság mértéke. Higgyék el nekem, Európa még csodálkozni fog azon, mi mindenre képes Magyarország.”
Németországban ennek dacára úgy érzik az emberek, hogy újra meg újra hazájuknak kell állnia Európában a cechet – vetették közbe a tudósítók. “Ezt meg tudom érteni – válaszolt Orbán. – Természetesen az huzamosabb ideig nem tartható fenn, hogy az európai ház egyik szobájában tisztaság és rend van, miközben a szomszéd szobában minden szanaszét hever a piszokban. Persze hogy a németek nem akarják még a takarítónőt is fizetni! Sajnos Magyarország túl sokáig azon lakók közé tartozott, akik nem takarítják ki a szobájukat, és szemetelnek. Éppen ezen akarok változtatni, és megértem, ha a németek ennek során a körmünkre néznek.”
A válságadó kapcsán azt tudakolták a Bild újságírói, vajon Budapest külföldi cégekkel akarja-e megfizettetni az elkövetett politikai hibákat. “Ez így nem igaz – felelte a miniszterelnök. – Ha csak külföldi konszerneket akartunk volna megadóztatni, akkor megtaláltuk volna annak a módját. Az igazság az: az adó távközlési, kiskereskedelmi és energetikai vállalatokat érint, köztük nagy magyar cégeket is. Iparvállalatokra viszont, különösen a termelő szektorban, nem vonatkozik az adó.”
Az újságírók által hangoztatott aggályt, miszerint a válságadó mégis elrettentően hathat befolyásos európai konszernekre, Orbán Viktor azzal igyekezett eloszlatni, hogy rámutatott: a válságadó “csak három évre szól, utána pedig tárgyalni fogunk az érintett cégekkel arról, hogyan zárjuk azt le. A gazdaságunkba vetett bizalom továbbra is igen nagy. Ennek oka nem utolsósorban az új flat tax szabályozás: mindenkire vonatkozó 16 százalékos jövedelemadó, 10-19 százalékos társasági adó. Emiatt sokan irigyelnek minket Európában, valóságos befektetési hullámmal nézünk szembe. Jövőre egyedül a nagy német beruházóknak köszönhetően 2 százalékkal fog bővülni a gazdaságunk.”
Politikai témákra térve a Bild munkatársai a török EU-csatlakozásról kérdezték a miniszterelnököt, aki kijelentette: Ankarával tovább folytatódnak a tárgyalások, noha az együttműködés számos kérdése még megválaszolatlan, azért is, mert mi, európaiak még nem értünk egyet abban, miként kötődjék az EU Törökországhoz. Véleményem szerint azonban egy stratégiai szövetség Oroszországgal hamarabb fog létrejönni, mint az egyetértés az EU és Törökország viszonyáról.
Végül a tudósítók német példaképeiről kérdezték Orbánt, aki elsőként Otto Lambsdorffot említette, akitől sokat tanult. Utána Edmund Stoiber volt bajor kormányfőre hivatkozott, akitől a flat tax adórendszer ötletét vette át. “Igazi példaképnek tekintem Helmut Kohl egykori kancellárt. A németek szerencsésnek mondhatják magukat, hogy a döntő pillanatban egy ilyen férfi állt az államuk élén. Visszaszerezte Kelet-Németországot, emberáldozatok nélkül, Európa támogatásával. Rajta kívül erre senki nem lett volna képes” – jelentette ki a Bildnek adott interjúban a magyar miniszterelnök
