A szeptember 18-án tartott választás végeredményét december 1-jén hirdette ki a Független Választási Bizottság (IEC), de a vita és a bizonytalanság ezzel nem szűnt meg, mert a legfőbb ügyész tömeges választási csalásokra hivatkozva az eredmény érvénytelenítését követelte.
Mohammad Isak Alko legfőbb ügyész szombaton hivatalosan felkérte a legfelsőbb bíróságot az eredmény törlésére és a szavazatok újraszámlálásának elrendelésére. Helyettese, Rahmatulla Nazari ezzel párhuzamosan levelet írt a választási panaszbizottságnak, amelynél a győztesek listájának felülvizsgálását szorgalmazta.
Nazari közölte, hogy letartóztatási parancsot adtak ki a Független Választási Bizottság és a Választási Panaszbizottság 14 magas rangú tagja ellen, mert elegendő bizonyítékkal rendelkeznek arra, hogy közvetlenül is részt vettek a csalások lebonyolításában.
A legfelsőbb bíróság dönti el, hogy befogadja-e az ügyészségi beadványt. Ha igen, akkor vállalnia kell azt a kockázatot, hogy döntésével táplálja a zűrzavart a politikai életben, miközben mindenki az új parlament alakuló ülésére vár.
A parlament alsóháza, a 249 tagú nemzetgyűlés (Voleszi Dzsirga) nagyon kevés befolyással rendelkezik, ugyanis a hatalmi jogkörök javarésze az államfő kezében összpontosul. A kihirdetett végeredmény szerint a megválasztott képviselők kétharmada különböző pastu törzsekhez tartozik, csakúgy mint Hamid Karzai elnök, de a tálibok is.
Úgy tudni, hogy a pastu képviselők többségének rossz a viszonya az államfővel, ezért politikai körökben már megindultak a találgatások arról, hogy az új parlamentben bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő Karzaijal szemben. Egy ilyen kezdeményezés sikeréhez kétharmados többség szükségeltetik.
Fazil Ahmad Manavi, az IEC elnöke vasárnap arra figyelmeztetett, hogy nemzeti válságot robbanthat ki a legfőbb ügyészség kezdeményezése. Emlékeztetett arra, hogy a törvények értelmében csak az országos választási bizottság és a csalások kivizsgálását végző panaszbizottsága módosíthatja az eredményt, a kihirdetett végeredmény pedig nem változtatható meg.
Azt még mindig nem tudni, hogy mikor tartja meg alakuló ülését az új alsóház, amely jelenleg téli szünetet tart, és általában január közepén szokott először összeülni. A parlament összehívásáról az államfő dönt, annak időpontjáról sem az alkotmányban, sem a választási törvényben nincs előírás.
Parlamenti képviselők csoportjai a múlt héten többször találkoztak az elnökkel, hogy megpróbálják az alakuló ülés időpontját előrehozni, vagy a legfelsőbb bíróság döntését követő időszakra halasztani. Karzai a középutat választotta: azt nem mondta meg, hogy mikorra tervezi összehívni a parlamentet, de jelezte, hogy nem áll szándékában akadályozni a munkát.
