Anélkül, hogy megerősítette volna a WikiLeaks által kiszivárogtatott sürgönyök hitelességét, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter hétfőn sajnálkozását fejezte ki egyes, bizalmasnak szánt megbeszélések nyilvánosságra hozatala miatt. Az amerikai külügyi tárca vezetője “agresszív” lépéseket helyezett kilátásba azok felelősségre vonása érdekében, akik a dokumentumok ellopása révén emberek életét sodorták veszélybe és nemcsak az amerikai nemzeti érdekek, hanem “a nemzetközi közösség ellen is támadást indítottak”. Az AP hírügynökség beszámolója szerint Robert Gibbs fehér házi szóvivő nem zárta ki, hogy a kormány jogi lépéseket fog tenni a WikiLeaks weboldal ellen, hozzátéve, hogy bizalmas információk elkobzása bűncselekményt jelent. Gibbs elmondása szerint az Obama-adminisztráció több lépést is fontolgat a negyedmillió kiszivárogtatott dokumentum kapcsán. A szóvivő szavaival élve Barack Obama elnök a kiszivárogtatással finoman szólva “nem volt elégedett”. David Cameron brit kormányfő hivatala hétfőn szintén nemtetszésének adott hangot az események kapcsán: a Downing Street 10. a Fehér Házhoz hasonlóan nemzetbiztonsági kockázatot látott a kiszivárogtatásban – adta hírül a Telegraph.co.uk hírportál.
A Merkel-kormány szóvivője ezzel egyidejűleg bejelentette: Berlint aggodalommal tölti el a bizalmas és titkos amerikai dokumentumok kiszivárogtatásának várható következményei. Steffen Seibert szerint nem zárható ki, hogy Németország és szövetségesei biztonsági érdekeit sérteni fogja a bizalmas diplomáciai üzenetek nyilvánosságra kerülése. A német külügyminiszter, akit “túláradónak”, illetve “időnként agresszívnak” festenek le amerikai források, “pletykaszintűnek” minősítette a kiszivárgott üzeneteket. Guido Westerwelle szerint nem örvendetes, ám igazából nem is fontos, amit a WikiLeaks nyilvánosságra hozott. Sajnálatos viszont – tette hozzá -, hogy e kiszivárogtatások következtében bizonyos személyek életveszélybe kerültek. Mindez azért, mert a WikiLeaks hatalmas pénzeket keres bűnös módon megszerzett információkkal – mutatott rá a külügyminiszter.
– A WikiLeaks oknyomozó portál vasárnap negyedmillió diplomáciai üzenetet tett közzé, amely Washingtoni diplomaták véleményét tartalmazza a világ vezetőiről, a terrorellenes háborúról és egyéb kínos kérdésekről.
– Az Amerikai Egyesült Államok kormánya korábban igyekezett felkészíteni szövetségeseit az előre bejelentett kiszivárogtatásra. Washington kemény szavakkal illette az akciót, mondván, hogy az felesleges nemzetbiztonsági kockázatot jelent, illetve veszélybe sodorja Washiongton külkapcsolatait szerte a világon.
– A Fehér Ház jogi lépéseket helyezett kilátásba a WikiLeaks ellen.
– Európa részéről vegyes fogadtatás övezte a botrányt: a francia és a német kormány kifejezetten károsnak ítélte a leleplezést, a török és az orosz kormány azonban visszafogottabb reagált.
– A több mint 250 ezer dokumentumot öt újság kapta meg előzetesen, amelyek már vasárnap publikáltak részleteket az anyagokból: a brit Guardian, az amerikai New York Times, a spanyol El País, a francia Le Monde és a német Der Spiegel.
– A nyilvánosságra hozott anyagokból kideült többek között, hogy Hillary Clinton kémkedésre buzdította kollégáit az ENSZ-ben, az arab államok Irán megtámadására kérték Washingtont, illetve hogy amerikai diplomaták tekintélyelvűnek tartják Nicolas Sarkozyt.
A Wikileaks portál által kiszivárogtatott kényes dokumentumok világszerte bénító hatással lehetnek a diplomáciára, arra késztetve a diplomatákat, hogy felhalmozzák az információkat ahelyett, hogy írásba foglalnák őket – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn. Az Associated Press hírügynökség értesülése szerint az izraeli kormányfő azon véleményének adott hangot, hogy az akció következményei nem csak a diplomáciára lesznek negatív hatással, hanem az újságírásra is. Az átláthatóság alapvető és lényeges eleme a társadalmunknak, de vannak kivételek, ilyen a diplomácia is – tette hozzá Netanjahu.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök saját állítása szerint kizárólag elegáns, előkelő vacsorákat ad villáiban havonta egyszer, és nem vesz részt olyan vad partikon, amelyekről egy Rómában akkreditált amerikai diplomata titkos táviratában lehet olvasni.
Az olasz miniszterelnök a Tripoliban zajló európai-afrikai csúcstalálkozó szünetében elmondta: nem törődik azzal, hogy mit jelentgetnek róla “harmad-, negyedrangú diplomaták”. Egyébként is – mondta – ilyen “értesüléseket” a baloldali irányultságú lapokban már régóta lehet olvasni. Csak azt sajnálja – folytatta -, hogy a “leleplezések” árthatnak hazája tekintélyének.
Kína egyelőre nem reagált hivatalosan a történtekre.
Bár többen pletykaszintű értesülésekről beszélnek, a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai üzenetek a lényeget tekintve egy szuperhatalom külpolitikájáról szólnak – hangoztatta hétfőn a bizalmas dokumentumokat Európában az elsők között megszellőztető Der Spiegel főszerkesztője. Georg Mascolo a dpa hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: az általa vezetett hírmagazin nem fizetett pénzt a WikiLeaksnek, amely névtelenségbe burkolózó forrásoktól származó kényes vagy bizalmas dokumentumok publikálására “szakosodott”.
A főszerkesztő közlése szerint a Der Spiegelnek mintegy 50 munkatársa dolgozott öt hónapon keresztül a kapott információk feldolgozásán. Ennek módját, a felhasználás mikéntjét, az értékelést és a következtetések levonását a szerkesztőség döntötte el, abba a WikiLeaks nem szólt bele – hangoztatta Mascolo.
A WikiLeaks egyetlen olyan dokumentumot sem közöl az amerikai diplomáciai sürgönyökből, amelyhez a partnerként felkért öt világlap előzetesen nem adta beleegyezését – közölte hétfőn a Le Monde című francia napilap.
AJÁNLOTT LINKEK:
WikiLeaks: Iraki háború testközelből (Kitekintő.hu)
