Sigfried S. Hecker, a stanfordi egyetem Észak-Koreában járt professzora arról számolt be, hogy Phenjan egy eddig ismeretlen, újonnan felépített urándúsító létesítménnyel rendelkezik.
Az általa november 12-én felkeresett jongbjoni nukleáris létesítményben észak-koreai hivatalos személyek azt állították, hogy abban alacsony dúsítottságú uránt állítanak elő. Ám Hecker ultramodernnek és tisztának írja le a jongbjoni létesítményt, ami éles ellentétben állt azzal, amit korábbi látogatásai alatt tapasztalt. A professzornak a stanfordi egyetem honlapjára szombaton feltöltött jelentése szerint a dúsító üzemben 2000 centrifuga üzemel. Hecker szerint a létesítmény látszólag inkább energetikai, mintsem katonai célokat szolgál.
Ám a tudós szerint, aki a létesítményben nem készíthetett felvételeket, az urándúsító berendezéseket könnyen át lehet alakítani fegyveralapanyagul szolgáló, magas dúsítottságú uránium előállítására.
Mike Mullen tengernagy, az amerikai egyesített vezérkar főnöke vasárnap a CNN-nek kijelentette, hogy Hecker beszámolója alátámasztotta az Egyesült Államoknak az észak-koreai urándúsítással kapcsolatos, sokéves aggodalmát. Mullen szerint az új nukleáris létesítménnyel Észak-Korea megsérti a ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, s hangsúlyozta, hogy Washington immár rutinszerűen nem tud megbízni abban, amit Phenjan állít vagy tesz. A vezérkari főnök a Hecker-jelentést és a dél-koreai hadihajó elsüllyesztését hozta fel a megbízhatatlanság példájaként és hangsúlyozta, hogy a kommunista ország ellenségesen viselkedik.
Az Obama-kormányzat egy magas rangú tisztségviselője a hétvégén a nemzetközi közösséggel szembeni provokatív ellenszegülés jelének nevezte az újonnan létrehozott urándúsítót, ami ellentmond Észak-Korea saját vállalásainak és elkötelezettségeinek.
A névtelenségek kérő illetékes a vezérkari főnökhöz hasonlóan kijelentette: Washington régóta gyanította, hogy Észak-Korea urándúsítási képességgel rendelkezik. “Phenjan arra használja ki nukleáris és rakétakísérleteit, hogy engedményeket kényszerítsen ki a nemzetközi közösségből” – mondta.
A Kelet-Ázsiába utazott diplomatadelegációt, amelynek célja, hogy “megkezdje a válaszlépések koordinációját”, az Obama-kormányzat Észak-Korea-politikáját meghatározó Stephen Bosworth nagykövet vezeti. A küldöttség szerdán tér vissza Washingtonba. Hecker professzor egy nappal korábban számol be az amerikai fővárosban az Észak-Koreában szerzett tapasztalatairól.
Észak-Korea 2008 júniusában felrobbantotta a jongbjoni nukleáris erőművének egy részét. A tévékamerák jelenlétében megvalósított akciót a nemzetközi közösség olyan gesztusként értelmezte, amellyel Észak-Korea az kívánta jelezni, hogy feladta a nukleáris fegyverek előállítására vonatkozó ambícióit.
A robbantást 24 órával azután hajtották végre, hogy Phenjan nyilatkozatban mondott le az urándúsításról és vállalta az atomsorompó-szerződés betartását. George W. Bush akkori amerikai elnök ezt követően levetette Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról és enyhített az ország elleni szankciókon.
Phenjan néhány hónappal később visszakozott és azt követelte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) távolítsa el megfigyelő berendezésit és zárjait a jongbjoni létesítményből. 2009 májusában Észak-Korea föld alatti kísérleti nukleáris robbantást hajtott végre.
Nukleáris programja miatt 2009. júniusában az ENSZ BT újabb szankciókat léptetett életbe Észak-Koreával szemben. A legújabb műholdas felvételek építkezési munkálatokat regisztráltak a jongbjoni erőmű környékén. A Hecker-jelentés is megerősítette, hogy Jongbjonban egy újabb reaktort építenek.