Csütörtöki jelentésében a HRW arról számolt be, hogy a Nyugat-Európából hazatoloncolt koszovóiak nehezen kapnak munkát, lakást, alig jutnak egészségügyi és más szociális ellátáshoz.
A beszámolót az európai vezetők brüsszeli csúcstalálkozójához időzítette a nemzetközi jogvédő szervezet. A romák az utóbbi időben Franciaország intézkedései miatt kerültek a politika középpontjába az EU-ban.
A francia belügyminisztérium adatai szerint július 28. óta csaknem ötszáz illegális táborhelyet számolták fel országszerte, a bevándorlási minisztérium közlése szerint pedig július vége és augusztus vége között mintegy ezer “nem rendezett helyzetű” román és bolgár állampolgárságú romát toloncoltak ki az országból. Az intézkedéseket Európa-szerte nagy felzúdulás kísérte.
Az Európai Bizottság szeptemberben bejelentette, hogy létrehoz egy roma munkacsoportot, amely azt ellenőrzi majd, miként költötték el a tagállamok a cigányok integrációjára szánt uniós forrásokat. A 47 országot tömörítő Európa Tanács (ET) október 20-ai romakonferenciáján fogadta el az úgynevezett strasbourgi nyilatkozatot, amely hangsúlyozza, hogy a 12 millió európai roma sikeres beilleszkedése érdekében az emberi jogok védelmével együtt kell járnia a szociális és a gazdasági befogadási folyamatnak.
Április óta egy Pristinával aláírt megállapodás értelmében Németország megkezdte a hivatalos letelepedési engedéllyel nem rendelkező koszovói romák hazatelepítését, évi 2500 fős kontingenssel. Berlin semmiféle etnikai vagy faji minősítést nem tűr el, és a romákat ugyanúgy bátorítja hazatérésre, mint a többi koszovóit.
