Az EP-elnök a Válság Európában címmel szervezett nyári egyetem záró ülésén hangsúlyozta: új korszak kezdődik a válság után, most dől el, milyen úton halad az EU a következő egy-két évtizedben. Az egyensúly megtalálása rendkívül nehéz feladat – fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott: nem nemzeti stratégiák kidolgozására kell fókuszálni, hanem közösségi módszereket kell keresni; a versenyképességet ösztönző EU 2020 is ilyen.
A Lisszaboni Szerződés megerősítette az Európai Parlament szerepét az uniós jogalkotásban, a költségvetés elfogadásakor akár vétójoggal is élhet – emlékeztetett a lengyel politikus, hozzátéve, ezt a lehetőséget nem szeretnék kihasználni. A következő költségvetésnek a modernizációról és a versenyképességről kell szólnia, és ideálisabb lenne, ha a hét helyett tíz évre szóló büdzsét dolgoznának ki, mert ez segítené a jobb tervezhetőséget – jegyezte meg Jerzy Buzek.
Az unió egyik legnagyobb problémája a munkanélküliség, ami különösen a fiatalok körében jelent gondot – mondta, hangsúlyozva, hogy az EU-nak segítenie kell a fiatalok munkába állását.
Az EP elnöke kiemelte: a döntéshozóknak közös alapot ad, hogy valamennyien hisznek abban, az EU jó megoldásokat nyújthat Európa problémáira.
Yves Leterme belga miniszterelnök a tanácskozáson elmondta: országa elnöksége a válság következményeinek leküzdésére, az európai gazdaság dinamizmusának helyreállítására törekszik, a saját nemzeti ügyeit is háttérbe szorítva, mivel jelenleg az EU-nak sok aktuális kérdésre kell választ találnia.
A kormányfő a belga elnökségi program gazdasági elemeire összpontosítva kiemelte: a legfontosabb a bizalom helyreállítása a pénzpiacokon, de olyan ösztönző csomagot is ki kell alakítani, amelynek célja a fogyasztók és a befektetők bizalmának visszaszerzése.
Ugyancsak jelentős a pénzügyi felügyelet megteremtése, mivel nem szerencsés, ha teljesen szabadon működnek a piacok – közölte Yves Leterme. Ha szükséges, a szankciók alkalmazásától sem szabad visszariadniuk – tette hozzá. Úgy fogalmazott: „nemcsak a mézesmadzagot, hanem a furkósbotot is bevetjük”.
A belga kormányfő szintén kiemelte a költségvetési politika fenntarthatóságát, az unió mellett a tagállamokban is. Az EU versenyképességét is helyre kell állítani – mutatott rá a miniszterelnök, hozzáfűzve, az unió még mindig nagy lemaradásban van, ezért is hasznos az EU 2020 stratégia.
Belgium úttörő kíván lenni a Lisszaboni Szerződés által meghatározottak gyakorlati megvalósításában, és a dokumentumot „betű szerint” be akarja tartani – jelentette ki a miniszterelnök.
Belgium július elsején vette át Spanyolországtól a féléves soros elnöki tisztet, az idei a 12. elnöksége, a stafétát Magyarországnak adja át, 2011. január elsején.
