“A cseh államfő szolidaritását fejezte ki a Szlovák Köztársaságnak és megerősítette: hosszabb ideje nyugtalan a felelőtlen tendenciák miatt” – áll az elnöki hivatal közleményében.
A cseh kormány a kettős állampolgárság kapcsán kirobbant szlovák-magyar vitát egyelőre nem kommentálta. “Csak akkor reagálnánk, ha Budapest valamilyen módon megkérdőjelezné a háború utáni elrendezést, illetve a trianoni szerződést” – közölte az MTI tudósítójával egy, a cseh külügyminiszterhez közel álló, magát megnevezni nem kívánó forrás.
Klaus nem első ízben avatkozott be Pozsony és Budapest vitájába. Tavaly szeptemberben a magyarok által élesen bírált szlovákiai államnyelvtörvénnyel kapcsolatban Magyarország hosszú távú terjeszkedési ambícióit vélte felfedezni a magyar tiltakozásban. Szlovákia viselkedését a vitában Klaus nem volt hajlandó minősíteni. Csak annyit mondott, hogy bizonyára Pozsony is követett el hibákat. Egyoldalú nyomásgyakorlásról beszélt, amellyel szemben a másik fél védekezni kényszerül, miközben “itt-ott hibákat is vét”, de nem pontosította, hogy melyik államra gondolt.
“Lehetetlen a történelem átírása, nem lehet olyan radikális lépéseket tenni, amelyek megváltoztatnák az első és a második világháború után Európában kialakult rendet” – zárta talányos eszmefuttatását tavaly szeptemberben a cseh államfő. Miután kijelentései akkor nagy visszhangot keltettek, Klaus arra hivatkozott, szavait az újságírók magyarázták félre.
Prága és Pozsony az önálló Csehország és Szlovákia megalakulása óta egyezteti álláspontját a közös múlt vitás kérdéseiben, mint amilyen például a Benes-dekrétumok ügye. A nemzetközi fórumokon ilyen ügyekben a felek kölcsönösen támogatják egymást.
