Nagyvilág

Szerepet váltott Obama

Az Egyesült Államokban eddig példátlan módon egyetlen republikánus szavazat nélkül sikerült elfogadtatni egy történelmi jelentőségű törvényt. Elemzők szerint az amerikai egészségügyi reform megszavazásával Obama, aki eddig a politikai erőket integráló, megfontolt vezető szerepét kívánta betölteni, belépett a társadalmat megosztó elnökök sorába.

Történelmi áttörés volt, vagy politikai öngyilkosság a Demokrata Párt számára,(valószínűleg mindkettő) tény, hogy Obama sikerrel járt ott, ahol Bill Clinton, vagy George W. Bush elbukott – írja a The New York Times című napilap elemzésében. A republikánusok, miközben próbálták az egészségügyi reformtervezetet a szocializmus felé tett lépésnek beállítani, próbálták elhitetni, hogy a „mindig nemet mondók pártjaként” az országot védelmezik.

Megosztó elnök „született”

Az egészségügyi reform elbukása csak magának a Republikánus Pártnak lett volna előnyös – véli David Axelrod, Obama egyik legközelebbi tanácsadója, aki szerint a republikánusok valójában nem is a valódi törvénytervezet, hanem annak egy karikatúraszerű változata ellen harcoltak. Nehéz lenne elmagyarázni egy fiatalnak, hogy miért nem akarják, hogy egészségügyileg biztosítva legyen – tette hozzá.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy Obama valamit elveszített a reform elfogadtatásával. Ez pedig nem más, mint az az ígéret, amellyel hatalomra került nem egészen másfél évvel ezelőtt: a politikai partizánharcok helyett a racionális és nyugodt párbeszéd ígéretét.

Obama stratégiája egyre változik, ahogy kezdi felismerni, hogy az a kormányzási mód, amit eddig elképzelt, nem fog működni. Lássuk be, Obama minden erőfeszítése elbukott, hogy a racionalitás és a nyugodt vita segítségéve áthidalja a hagyományos politikai szakadékot – véli Peter Beinart liberális esszéista a New York Timesnak nyilatkozva. Obama már a harmadik a társadalmat rendkívül megosztó elnökök sorában – hívja fel a figyelmet Beinart.

Visszaüthet a törvény

Obama súlyos árat fizetett kezdeti elképzeléséért, mely szerint elnökként a kiegyenlítő szerepét játszhatja a politikában. Majdnem elbukta az egészségügyi reformot, a végső győzelmet pedig csak úgy arathatta le, hogy minden más kérdést félretéve az elnökválasztási kampány óta nem látott intenzitással vetette bele magát a munkába. Obama elismerte, hogy habár a reform hosszú távú politikai hatásai ellene játszhatnak, az egészségügy átalakítása a „Változás, amelyben hihetünk” kampányszlogen alappillére volt.

Rövidtávon Obama megítélése mindenképpen pozitív lesz, hiszen megoldotta azt, amit 70 éve egyetlen elnöknek sem sikerült – véli Peter Wehner, George W. Bush volt tanácsadója. A szakértő ugyanakkor figyelmeztet, hogy a közhangulat könnyen megváltozhat, amint az emberek észreveszik, hogy a reform hatására magasabb adót kell fizetniük, hogy a javaslatok egy részén módosítani kell vagy hogy az intézkedések végrehajtása korrupciót szül.

32 millió embert érint

A helyi idő szerint vasárnap késő este elfogadott törvénnyel az Egyesült Államok történelmének egyik legátfogóbb szociális jóléti törvénye született meg. A reformtervezet ugyan nem helyez kilátásba általános, mindenkire kiterjedő betegbiztosítást, de azt kiterjesztenék 32 millió amerikaira, így már a népesség 95 százaléka biztosított lenne. A törvény ezenkívül betiltaná azt a gyakorlatot, hogy a biztosítók megtagadhatják szolgáltatásaikat a betegektől bizonyos egészségügyi előfeltételek fennállása esetén.

A betegbiztosítás rendszerét úgy alakítanák át, hogy 2014-től szinte mindenki számára kötelezővé tennék a biztosítást; azokon, akik nem képesek fizetni a biztosítási díjakat, az állam segítene. Azokat a nagy- és közepes méretű vállalatokat, amelyek nem nyújtanak biztosítást alkalmazottaiknak, komoly pénzbüntetések fenyegetnék.

Az Egyesült Államok az egyetlen a fejlett ipari nemzetek között, ahol eddig nem létezett általános betegbiztosítás. Az ezt célzó több évtizedes reformtörekvések részben azért buktak el, és még ma is azért ütközik nagy nehézségekbe elfogadtatása, mert az amerikai társadalomban nagy hagyománya van annak, hogy az egyén ne az államra, hanem önmagára támaszkodjon. Rendkívül erős az ellenérzés az állami szerepvállalás növelésével szemben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik