Eszerint a szombati referendumon a mintegy 230 ezer választópolgár 62,7 százaléka járult az urnák elé, közülük 93,2 százalék elutasította, s mindössze 1,8 százalék támogatta a törvényt.
A jogszabályt december 30-án szavazta meg a parlament. Január elején az izlandi államfő elutasította aláírását, miután a törvény megvétózását kérte a választók közel negyede.
Az Icesave-törvény annak a 3,9 milliárd eurónak a visszafizetéséről szól, amelyet korábban London és Hága adott arra, hogy kártalanítsák az Icesave izlandi internetes bank csődje miatt veszteségeket szenvedő brit és holland bankbetéteseket.
A törvény ellenzői brit-holland diktátumnak tartják a megállapodást, s azt mondják: a végrehajtása túl súlyos terheket róna a világgazdasági válság miatt amúgy is nehéz helyzetbe került izlandiakra.
Az Európai Bizottság vasárnap leszögezte, hogy a törvény tömeges elutasítása és Izland európai uniós csatlakozása nem függ össze. Megfigyelők korábban attól tartottak, hogy a nem szavazatok népszavazási győzelme nehezítheti Izland tervezett EU-tagságát. Izland tavaly nyújtotta be felvételi kérelmét, s az EU-bizottság februárban javasolta is a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
A Reuters brit hírügynökség elemzése szerint a törvény tömeges elutasítása erőteljes felhatalmazást (és hivatkozási alapot) ad az izlandi kormánynak arra, hogy az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel próbáljon megállapodni Nagy-Britanniával és Hollandiával az Icesave-adósság rendezéséről.
