A szeptember 27-én tartandó szövetségi parlamenti választásokon eldől, hogy a 2005 óta kormányzó nagykoalíció melyik tagja kaphat egy új esélyt a választóktól. Egy újabb nagykoalíciós kormány létrejötte sem zárható ki a felek nyilatkozatai alapján, de ez a verzió jelenleg kevésbé valószínű.
Polgári platform
Németországban egyrészt lehetséges egy úgynevezett polgári platform létrejötte, melynek tagjai a kereszténydemokrata CDU és a liberális FDP lennének. Az utóbbi időben azonban némiképp elmérgesedett a viszony a két párt között. A CDU (Kereszténydemokrata) és a CSU (Bajor Keresztényszociális Unió) pártuniója nem támogatja a liberálisok radikális reformprogramját. Másrészt a liberálisok nem zárták ki egy FDP-SDP koalíció lehetőségét, számolva azzal, hogy jelenleg ők alkotják a mérleg nyelvét. Az augusztusban tartott tartományi választásokon a CDU támogatottsága látványosan romlott a Saar-vidéken és Türingiában.
Szociáldemokrata válasz
A másik oldalon az SDP leginkább a radikális Zöld Pártra számíthat, de szóba jöhet a radikális baloldali Die Linke is, mint koalícióspartner. A Linke az augusztusi tartományi választásokon meglepően jól szerepelt. Az SDP korábban kormányzásra éretlennek nevezte a tőle balra elhelyezkedő pártot és továbbra is kizárja a koalíciót, de Thüringiában és a Saar-vidéken elért sikerei után bármi lehetséges, hiszen az SDP népszerűsége még mindig elmarad jobboldali riválisáétól.
Visszafogott vita, közös felelősség
A CDU és az SDP kancellárjelöltje a vasárnap tartott televíziós vitán meglehetősen visszafogottan kritizálta egymást. Nem is lehetett persze mást várni, hiszen az SDP-jelölt Frank-Walter Steinmeier, jelenlegi külügyminiszter valójában felettesével, a kancellár, Angela Merkellel folytatott „vitát” közös kormányzásuk eredményeiről. A koalíció munkáját természetesen Merkel és Steinmeier is dicsérte, utóbbi azonban a kormány munkapolitikájának eredménytelenségét próbálta a CDU nyakába varrni.
Merkel elmondta, hogy ez a koalíció bevégezte munkáját és most egy erős jobboldali kormányra van szükség ahhoz, hogy Németország szembeszálljon a gazdasági válsággal, amihez foghatót a harmincas évek óta nem tapasztalt a világ.
Szociális vagy piacbarát megoldás?
A legnagyobb nézetkülönbség a minimálbér bevezetése mentén alakult ki a két kancellárjelölt között. Steinmeier a CDU-ra fogta, hogy a munkavállalókat védő javaslataik nem mentek át a törvényhozáson. Merkel azzal érvelt, hogy a minimálbér bevezetése a munkalehetőségek megszűnésével és már a jelenleg is kritikus munkanélküliségi ráta növekedésével járna. A CDU kancellárjelöltje szerint munkahelyeket csak a gazdaság növekedésével lehet létrehozni, és ezzel biztosítani a munkavállalók helyzetét.
Steinmeier a jobboldali kormány alternatívájára reagálva kifejtette, hogy egy ilyen platform kormányra kerülése a válság okozóinak büntetlenségét jelentené, valamint a szegények és gazdagok közti szakadék is tovább nőne.
A vita másik hangsúlyos eleme a nukleáris energia volt. Merkel a tizenhét német reaktor 2021-es teljes bezárását kitolná. A konzervatív politikus szerint a nukleáris energia híd kell hogy legyen a jelenlegi energiapolitika és a jövő megújuló energiaforrásokra alapozott gazdasága között. Erre azért van szükség, mert ha az ország nem áll készen a hirtelen váltásra, az rengeteg gazdasági problémával járhat. Steinemier azonban továbbra is ragaszkodik a pártja és a zöldek által kitűzött dátumhoz.
Az RTL 37-35 arányban Merkelt hozta ki a vita győztesének, az ARD viszont 43-42 százlékos szoros küzdelemben Steinmeier fellépést ítélte meggyőzőbbnek. A jelenleg legfontosabbnak vélt bizonytalan választók körében azonban Merkel 37, Steinmeier pedig 45 százalékot szerzett. Ez már okot adhat a jelenlegi kancellárnak, hogy átgondolja a kampányban betöltött, eddig viszonylag visszafogott szerepét.
