Külföld

Kettészakadt Irán

admin
admin

2009. 06. 15. 10:17

Mahmud Ahmadinezsád fölényes győzelmét hozta a pénteki iráni elnökválasztás. Az eredményt azonban sokan megkérdőjelezik, az ellentáborhoz pedig az utcára vonultak. Noha az események aligha vezethetnek forradalomhoz, de azok mindenképpen azt bizonyítják, hogy az iráni társadalom megosztott.

Az elnökválasztás a részvételi arány tekintetében minden korábbi várakozást felülmúlt: a szavazásra jogosult irániak közel 80 százaléka járult a szavazóurnákhoz, ami az Iszlám Köztársaság 30 éves történetében új részvételi rekordot eredményezett. Teheránban a rekkenő hőség ellenére is hosszú sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt. A voksolási kedvre való tekintettel, több helyen is szavazólapokért kellett küldeni, az urnák lezárására pedig az eredeti időponthoz képest két órával később került sor.

Ahmadinezsád utcahosszal nyert

A kezdeti találgatásokkal ellentétben, nemcsak hogy elmaradt a második forduló Ahmadinezsád és legfőbb riválisa, Mir Hosszein Muszavi között, de a hivatalban lévő elnök utcahosszal nyerte meg a választást. A szombaton bejelentett végeredmény szerint Ahmadinezsád közel 24 és fél millió voksot, a szavazatok közel 62 százalékát szerezte meg, míg legfőbb riválisa, Mir Hosszein Muszavi csupán csak 12 millió szavazatot gyűjtött, ami alig 33 százaléka az összes leadott voksnak.

A másik két elnökjelölt pedig képtelen volt komolyabb arányban szavazatokat elhódítani: a Forradalmi Gárda Csapatok egykori főparancsnoka, Mohszen Rezai a voksok 1,7 százalékát kapta, addig a reformpárti ajatollah, Mehdi Karrubi még az egy százalékot sem érte el.

Csalás történt?

A végeredmény bejelentését követően sokan kételkednek a voksolás tisztaságában, s míg egyesek előre megtervezett forgatókönyv szerinti csalásról beszélnek, addig mások a részvételi arányok kozmetikázásáról tesznek említést.

Sokan Ahmadinezsádot a venezuelai Hugo Chavezhez (aki egyébként az elmúlt négy évben hét alkalommal tette tiszteletét Iránban) hasonlítják, mivel mind a két politikus igyekszik élethosszig tartóan megkaparintani az elnöki pozíciót.

Zavargások robbantak ki

A szombati eredményhirdetést követően az elégedetlenség és a kiábrándultság az utcákon is megjelent, ahol a péntek esti kisebb összetűzést (Muszavi kampány-főhadiszállásánál fiatalok csaptak össze a rendőrökkel) követően, utcai tiltakozások és megmozdulások bontakoztak ki.

Napközben a Váli Ászr téren tüntettek, délután pedig a Teheráni Egyetemnél gyűltek össze fiatalok, s skandálták: „Halál a diktátorra!” Estére lángba borult a Forradalom sugárútja is, ahol a tiltakozók kukákat és gépjárműveket gyújtottak fel, majd barikádokat emeltek, valamint több kormányzati épületet is megrongáltak. A főbb kereszteződésekben pedig hangos motorzúgás közepette igyekeztek megállítani a közlekedést, s mobilizálni az utcán tartózkodó ellenzékieket.

A zavargásokra válaszul a karhatalom komoly erőkkel vonult ki a kritikus helyszínekre, s a pénteki nap után ismét könnygázzal igyekezett véget vetni a tiltakozásoknak. Az éjszakai órákra a fontosabb csomópontokban a gépfegyveres katonák is megjelentek, akik ellenőrző pontokat felállítva igyekeztek kiszűrni a gyanúsan viselkedő elemeket.

Tüntetések robbantak ki Teheránban (Fotó: MTI)

Tüntetések robbantak ki Teheránban (Fotó: MTI)

Sajtójelentések szerint több prominens ellenzéki politikust és támogatót is őrizetbe vettek. Az utcai eseményeket követően pedig a telefonszolgáltatást és az internethozzáférést is korlátozták, az állami kézben lévő televízió-csatornákon kívül pedig minden egyéb független hírforrást igyekeztek elhallgattatni. Szombat estére a CNN, a BBC, de még az Al-Dzsazíra is némaságba, illetve sötétségbe borult.

Ahmadinezsád sikerének titka

Annyi biztos, hogy négy éve Ahmadinezsád valós támogatással nyerte meg a választást, az ideológiai vitákon (reformpárti-konzervatív csatározásokon) túllépve a gazdasági kérdésekre koncentrálva akkor sokaknak vonzó alternatívát nyújtott.

Noha Ahmadinezsád népszerűsége igencsak vitatható, mint ahogyan a rá leadott szavazatok aránya is sokakban kételyeket ébreszt, valójában az elnöknek még mindig komoly támogatása van. S míg ellenlábasának, Muszavinak sikerült a nagyobb városokban sikereket aratni (Teheránban például a voksok többsége a reformpárti jelöltre esett), addig Ahmadinezsád vidéken továbbra is rendkívül népszerű maradt. A vidéki szavazók támogatása azonban korántsem lett volna elegendő ahhoz a meggyőző fölényhez, amellyel az elnök duplázni tudott (Irán lakosságának körülbelül 35 százaléka él a falvakban).

Ahmadinezsád sikerének kulcsa többek között a nacionalista kártya kihasználása lehetett, ráadásul a populista elnök által képviselt meg nem alkuvás és határozottság – akár az Egyesült Államokról, akár a nukleáris kérdésről van szó –, mindenképpen vonzalmat ébreszt az irániak nagy részében. A technológiai és tudományos sikerek is a regnáló elnök malmára hajtották a vizet.

Ahmadinezsád népszerűsége továbbá annak is köszönhető, hogy a négyéves elnöksége alatt sokaknak lehetőség nyílt a felzárkózásra. Az iráni lakosság majd negyven százaléka él a létminimum alatt, vagy annak közelében, így a választást megelőző hónapok populista intézkedései (kétszeresére emelték a nyugdíjat és az alapvető élelmiszerek árát is erősen lenyomták) kétségkívül sok szavazatot szerezhettek a hivatalban lévő elnöknek.

Ahmadinezsád másfél órás beszéddel nyugtatott

A szombati zavargásokra válaszul Ahmadinezsád vasárnap délutánra tömegrendezvényt szervezett, ahol szép számmal akadtak támogatók, szinte mozdulni sem lehetett a rendezvény helyszínén. A régi-új elnök majd másfél órás beszédében ellenfeleit ostorozta, majd a választás jelentőségéről, annak támogatottságáról beszélt.

Az ellenzéki nyilatkozatokat és mozgolódásokat pedig igyekezett élből elutasítani, bár az ellenzéki tiltakozások tovább folytatódnak, ráadásul a megmozdulások halálos áldozatokat is követeltek.

Kettéosztott társadalom

Az iráni társadalom úgy tűnik, hogy kettészakadt. Egyfelől vannak az Ahmadinezsádot támogatók, másfelől pedig a „változást” sürgetők csoportja. Mindkét tábor népes és mobilizálható. A megosztottság oka nem csupán a választási eredmény igazságosságában, vagy igazságtalanságában rejlik, hanem abban, hogy milyen utat válasszon Irán az elkövetkezendő években.

Míg egyeseknek rendkívül vonzó az a politika, amit Ahmadinezsád képvisel, hiszen abban az iráni hatalmi törekvéseket és a meg nem alkuvást látják, addig másoknak a Muszavi nevével fémjelzett irányvonal, a nemzetközi kapcsolatok javítása, a gazdaság átgondoltabb szervezése, s a szabadságjogok bővítése jelenti a perspektívát.

Azt, hogy vajon meddig folytatódnak majd az utcai demonstrációk, egyelőre nehéz megmondani. Miként egy tüntető az FN-nek megjegyezte: „Nincsen más lehetőségünk, mint az, hogy minden nap folytassuk a tiltakozásokat!”, de a kritikus tömeg többsége a saját életét még mindig sokkal fontosabbnak tartja, minthogy a szabadságjogokért kockáztasson. Futásnak is eredt mindenki, mikor megkezdődött a rendőri attak. Ezért kérdéses, hogy a Muszavi-hívek kirobbantanának-e egy forradalmi mozgalmat.

A megosztottság élesen látszik a politikai elit szintjén is. A konzervatív forradalmi eliten belül egyre inkább két tábor látszik körvonalazódni: egyfelől egy mérsékeltebb csoport (Háshemi Rafszandzsáni vezetésével), amely hajlik az óvatos reformokra, s többek között a „Nagy Sátánnal” való kiegyezésre, másfelől pedig egy keményvonalasabb kör (Mohamad Meszbáh-Jázdi nagy ajatollah irányításával), amely erősen tart a mérséklődés folyamatától, és élesen elutasítja az amerikai-iráni kapcsolatok normalizálását.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.