Az államfő a bukaresti Henri Coanda repülőtéren elmondta: Románia és Magyarország vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy mindkét ország megoldotta a nemzeti kisebbségek kérdését úgy, ahogy azt megfelelőnek tartották, a realitások figyelembe vételével. Rámutatott: a két ország által alkalmazott szabványok korrektek, tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait.
Hozzátette: Románia nem ismeri el a kollektív jogokat és nem fogadhatja el a területi autonómiát. Emlékeztetett: Romániát gyakran pozitív példaként emlegetik azért, ahogyan megoldotta a nemzeti kisebbségek kérdését, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nincsenek még megoldásra váró feladatok.
Több autonómia kell
Hangsúlyozta, hogy prioritást élvez az egészségügyi, az oktatási és a rendőrségi intézmények áthelyezése a helyi hatóságok hatáskörébe. “Valamennyi román állampolgárnak több autonómiára van szüksége helyi szinten, mind a román nemzetiségűeknek, mind a nemzeti kisebbségek tagjainak” – mondta.
Basescu a magyarországi románokkal kapcsolatosan megjegyezte: Bukarestnek fokoznia kell erőfeszítéseit a román kisebbség gyors beolvadási folyamatának megállítása érdekében, ez az asszimiláció “a magyar állam akarata ellenére” történik.
Minden gyanú
Leszögezte: ez utóbbi tekintetében minden gyanú kizárható. Közölte még, hogy a Magyarországon élő nyolcezer román 25 százaléka már nem beszéli anyanyelvét.
A magyarországi látogatásán felmerült további témák közül Basescu megemlítette a határ menti együttműködést. Elmondta: a Duna-Körös-Maros-Tisza eurórégióban működő helyi hatóságokat erőteljesebben kellene támogatni, hogy hatékonyabban pályázhassák meg az Európai Unió által számukra biztosított 250 millió eurót.
A román államfő elmondta: javasolta magyar partnereinek, hogy 2011-ben – amikor fél évig Magyarország tölti be az EU soros elnökségét – Budapest vesse fel hangsúlyosan a Fekete-tenger és az Északi-tenger közötti közlekedés (a Rajna-Majna-Duna mentén haladó VII. európai közlekedési folyosó) fejlesztésének kérdését.
