A 15 éves fiú halála csak a gyújtópont volt, amellyel felszínre törtek a görög társadalomban évek óta elnyomott feszültségek. Fokasz Nikosz, az ELTE egyetemi docense szerint Görögországot mélyen megrendítette, hogy egy, elvileg az emberek védelmét szolgáló rendőr, lelőtt egy fiatal fiút. „1985-ben történt egy hasonló eset, és akkor is ilyen következményekkel járt” – emlékeztet a szakértő.
Nem volt váratlan
Fokasz Nikosz a FigyelőNetnek elmondta: nem volt váratlan a mostani zavargássorozat. „A hatalomellenes fiatalok csoportja és a rendőrség között eddig is feszült volt a viszony, ráadásul ahol az eset történt, Athén egy olyan negyede, amely az anarchistának tartott fiatalok központja” – hangsúlyozta az egyetemi docens.
Hozzátette: ezeknek a fiataloknak nem feltétlenül van határozott ideológiai elképzelésük, inkább egy rossz közérzet hozta őket egy csoportba. Az ilyen jellegű tiltakozások azonban Görögországban mindig a baloldaliságban öltöttek testet. „A fiú lelövése egy olyan állapotban érte a társadalmat, amikor az évek óta felhalmozott feszültség már pattanásig feszült” – véli Fokasz Nikosz.
Korrupt kormányzat
2004 óta jobbközép kormánya van Görögországnak, és a Karamanlisz vezette kabinet 2007-ben előrehozott választásokon erősítette meg hatalmát, legyőzve ismét az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalmat (Paszok). Mindezt úgy, hogy kormányzásuk alatt jelentős megszorítások voltak, felemelték a nyugdíjkorhatárt, és a szociális juttatásokat is megnyirbálták.
2008 tavaszára ezt követően a Paszok behozta a kormányzó pártot, mára pedig már 5 százalékos előnyre tett szert az ellenzéki párt. „Mindebben döntő szerepe van annak, hogy a görögök úgy látják, Karamanliszék nem kormányzóképesek, a programjukból szinte semmi sem valósult meg. Egyre erősödik viszont a társadalomban egy olyan kép, hogy a saját zsebükre dolgoznak” – fogalmazott Fokasz Nikosz.
Mint elmondta, negyedévente kitör egy országos botrány, amelyben kiderül, a politikai vezetés sikkasztott. Példaként említette, hogy 2007 tavaszán felbukkant: megcsapoltak egy magánnyugdíjpénztárat a kormányzat aktív közreműködésével, a turisztikai miniszterről pedig kiderült, hogy több turisztikai vállalkozásban is tulajdonos. A botrány után a tárcavezető lemondott.
Idén szeptemberben robbant az újabb bomba: az Athosz-hegyi kolostorral kötött ingatlancserékkel az állam 100 millió eurót vesztett. A vizsgálóbizottság kiderítette: a kolostor offshore cégeket működtet. Mindez azért érintette különösen érzékenyen a görögöket, mert a valláshoz rendkívüli módon ragaszkodnak. „Az emberek ez után azt érezték, valami alapvető dolog romlott meg” – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: minderre a világválság rádobott egy lapáttal. „Nem csoda, hogy a fiatalok a bankfiókokat támadták meg elsődlegesen. Ám nem hiszem, hogy e mögött ideológia lenne, inkább ösztönösen cselekedtek.”
Erősödik a radikális baloldal
Fokasz Nikosz szerint az utcai zavargások hamarosan le fognak csengeni, a politikai vezetésben azonban változások jöhetnek. „A két nagy párt – a most kormányzó jobboldal és a Paszok – mellé feljött a baloldal. Görögországban ugyanis a Paszokot inkább centrumpártnak tartják, a baloldali erő a Szovjetunió bukásáig a kommunista párt volt. 1991-ben ez a párt sokat vesztett, ám most 8 százalékra tornázta fel magát ismét. Mellette pedig megjelent, és már tíz százalék fölött van egy másik, radikális baloldali párt” – mondta a docens.
Szerinte egy előrehozott választás esetén nem valószínű, hogy a Paszok koalícióra lépne a kommunistákkal, a radikálisokkal viszont elképzelhető. Utóbbi azonban ezzel feladná radikális arculatát. „Az előrehozott választás mindennapos Görögországban, a második világháború óta összesen talán két kormányt választottak meg rendesen, a ciklus lejártával” – emlékeztet Nikosz. Ráadásul a jövő évi EP-választások jó apropót is adnának, hiszen így egy füst alatt voksolhatnának.
Az előrehozott választásokról azonban a görög törvények szerint a miniszterelnök dönthet, így valószínű, hogy Karamanlisz megvárja, amíg a közvélemény-kutatások jobb eredményt hoznak a számára.
