A törvényhozás alsóháza, a Bundestag már április közepén nagy többséggel támogatta a Lisszaboni Szerződést. A Bundesrat a 16 tartományi kormány képviselőiből áll, s a jóváhagyáshoz kétharmados többségre volt szükség.
Az önálló tartománynak számító Berlin kivételével valamennyi szövetségi állam a szerződés elfogadására voksolt. Berlin viszont tartózkodott a szavazástól, miután a tartományi kormánykoalíciót alkotó szociáldemokraták (SPD) és a Baloldal pártja eltérő véleményen voltak.
Az SPD, Klaus Wowereit kormányzó polgármesterrel az élen, kezdettől fogva támogatta a szerződést, míg a Baloldal – korábban már a Bundestagban is – elutasította azt. A berlini koalíciós szerződés pedig az ilyen nézeteltérések esetére tartózkodást ír elő a felsőházi szavazás során.
Az EU reformszerződése a tervek szerint 2009. január 1-jén lép életbe. Mivel Lisszabonban valamennyi uniós állam vezetője aláírta a szerződést, azt már csak ratifikálnia kell a tagállamoknak. Kivételt jelent Írország, ahol referendumot tartanak a kérdésről. A közvélemény-kutatások szerint rezeg a léc. Ha az írek többsége június 12-én nemmel voksol, úgy az EU-alkotmány után ez a dokumentum is elbukik.
