A választás kiírását Vojislav Kostunica kormányfő kezdeményezte arra hivatkozva, hogy megbomlott a kormányon belüli összhang, kiváltképpen a Koszovó függetlenségének kikiáltása után kialakult helyzet és az EU-hoz való csatlakozás megítélésében.
Békés kampányra szólított fel
A miniszterelnök és tábora szerint Szerbia csak “egészben”, tehát
Koszovót magáénak tudva közeledhet az EU-hoz, míg a kormánytöbbséget
adó, Tadic vezette Demokrata Párt (DS) és szövetségesei azt mondják,
hogy Koszovóért harcolni kell ugyan, de ez a küzdelem nem
hátráltathatja az ország EU-integrációját.
Az elnök tisztességes kampányra buzdított és felszólította a politikai erőket, hogy törekedjenek arra, hogy a választások békés és demokratikus légkörben teljenek – írja a B92 című internetes oldal.
Koszovóról nyilvánítanak véleményt
Egyes belgrádi elemzők azt jósolják, hogy a választás népszavazási jelleget ölt, a polgárok a Kostunica és a Tadic által kínált lehetőségek közül fognak választani. Messzemenő egyetértés van köztük abban, hogy az előre hozott választás a legjobb megoldás a koszovói függetlenség okozta kormányválság rendezésére.
Vladimir Goati tekintélyes belgrádi politológus szerint már a másfél hónapja tartott elnökválasztáson is Koszovó volt a fő téma, ezért a parlamenti választások után az erőviszonyok érdemben nem változnak.
Szerinte megerősödne a DS és az ellenzéki nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS), Kostunica Szerbiai Demokrata Pártja pedig gyengülne. Goati úgy látja, hogy a DS és az SRS mögött áll a szavazói bázis mintegy háromnegyede, s az igazán nagy kérdés az, hogy az előbbi képes-e felülkerekedni az utóbbin.
Szerbiában az előző parlamenti választást tavaly január 20-án tartották, s május 14-én alakult meg a belgrádi kormány.
