Úgy tűnik, a hatodik hónapja kormány nélkül lévő országban a két nagy országrész, Flandria és Vallónia között egyre feszültebb a helyzet, a kabinetalakításhoz szükséges enyhülés helyett.
A válság mélyülését jelzi, hogy a belga egység hagyományos ünnepét, a király napját, amely csütörtökre esett, kisebb szeparatista megmozdulások és feszültséget szító politikai lépések keserítették meg. A királyi család nyilvános megjelenésének helyszínéről például rendőrök távolítottak el néhány szélsőséges flamand tüntetőt.
Kirúgták a franciaajkú polgármestereket
A király ünnepének előestéjén a flamand hatóságok érvénytelenítették három olyan település franciaajkú polgármesterének a megbízatását, amelyek Brüsszel környékén, flamand területen fekszenek, de többségükben franciaajkúak lakják. Arra hivatkoztak, hogy nem tartották be azt a szabályt, amelynek értelmében ebben a térségben elsősorban a holland nyelvet kell használni.
II. Albert király a napokban személyesen is lépéseket tett annak érdekében, hogy csillapítsa a hangulatot a két nagy régió között, és elérje az érdemi kormánykoalíciós tárgyalások folytatását.
Még mindig nincs kormány
Miután a kormányfőnek jelölt flamand kereszténydemokrata Yves Leterme többszöri kísérletre sem tudott megállapodni vallon kereszténydemokrata és liberális tárgyalópartnereivel, az uralkodó a képviselőház és a szenátus vezetőjét is közvetítésre kérte fel. Néhány napon belül eldől, hogy ezek az erőfeszítések sikert eredményeznek-e, vagy a konzervatív-liberális koalíció tervét át kell adni a múltnak.
Az állami vezetők ezzel együtt folyamatosan azt hangoztatják, hogy az ország egysége nincs veszélyben. A koalíciós egyeztetések a múlt héten azért jutottak teljesen zsákutcába, mert a flamand pártok a vallonok tiltakozása ellenére a képviselőház egy bizottságában lebonyolított szavazáson úgy döntöttek: nyelvi alapon kettéválasztják a brüsszeli városperemek alkotta választási körzetet. Ez elzárná a külvárosokban lakó franciaajkúakat attól a lehetőségtől, hogy vallon pártokra szavazzanak.
A június elején tartott általános választást a flamand kereszténydemokraták nyerték, de a bonyolult belga rendszerben kormány csakis többpárti, holland- és franciaajkú pártokat is magában foglaló koalícióval alakítható.
A flamandok államreformot akarnak
A válsághelyzet kiindulópontja az a flamand eltökéltség, hogy a koalíció megalakítását összekötik egy olyan államreform tervének kidolgozásával, amely nagyobb önállóságot adna a régióknak, és biztosítaná, hogy a gazdagabb flamand térségben a jelenleginél nagyobb bevételi hányad maradjon.
A vasárnapi tüntetés civil csoportok szervezik. Már most több mint százezer aláírás gyűlt össze azon az íven is, amelyet ugyancsak az egység megerősítésének igényével a vezető állami illetékeseknek kívánnak átadni. Az ünnepet kihasználva csütörtökön a katolikus egyház első számú belga embere, Godfried Danneels bíboros is egységre buzdította a lakosságot.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
