Pénteken ülnek össze az Európai Unió külügyminiszterei Portugáliában, hogy megkíséreljék egy közös álláspont kidolgozását arra az esetre, ha a december 10-i határidőig Belgrád és Pristina nem jutna egyezségre Koszovó státuszának kérdésében.
Egyezség hiányában Moszkva minden olyan javaslatot megvétózna az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely nem a felek egyetértésén alapul – ez utóbbinak az esélye viszont a majdnem a nullával egyenlő, s ennek mindenki tudatában is van. Ha a koszovói albánok december 10-e után úgy döntenek, hogy kikiáltják a független államot, az Egyesült Államoknak és az Európai Unió (EU) 27 tagállamának célszerű lenne egységes álláspontot képviselnie a kérdésben, amint arra a – New York Times által közölt – Reuters-kommentár utal, Wolfgang Ischinger fő közvetítőt idézve.
Magyarország nem támogatná a függetlenséget?
Ami figyelemre méltó a Reuters elemzésében, hogy az egyoldalú államalakítást aggódva figyelő államok között – akik álláspontja régóta ismert – felsorolja Magyarországot is.
„Spanyolország, Magyarország, Görögörszág, Szlovákia, Ciprus és Románia tartoznak azok közé, akiknek problémáik vannak (a függetlenség egyoldalú kikiáltásával és az új állam elismerésével szemben – a szerk.), akár a földrajzi közelség okán, vagy félelmeik vannak azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen fejlemény saját szeparatistáikat bátorítaná” – áll a Reuters hírében.
Fatmir Sejdiu koszovói elnök és Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje – még nincs EU-álláspont (Fotó: MTI)
A FigyelőNet külügyi forrásai szerint azonban nem állja meg a helyét ez az állítás. Magyarország ugyanis semmiképpen sem sorolható a Koszovó függetlenségét ellenzők táborába. Sőt, a külképviseleti vezetők konferenciáján július végén Gyurcsány Ferenc már kifejtette: a terület függetlenedési folyamata megállíthatatlan. A magyar miniszterelnök akkor hangsúlyozta: Magyarország azt támogatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa közös határozatban szabályozza a kérdést, eközben pedig sokoldalú tárgyalásokat kell folytatni.
Az EU álláspontja létfontosságú
Az európaiak tudatában vannak, hogy miután az elmúlt 16 évben képtelenek voltak megakadályozni a háborút a „saját hátsó udvarukban”, egy szakadás a megoldhatatlan vita kapcsán „csapást mérne a blokk tervbe vett közös külpolitikájára” – írja a Reuters.
Németországnak külön meg kell indokolnia a belső bírálóknak, hogy miért is kellene csapatainak Koszovóban maradnia az ENSZ által vezetett katonai műveletben, újabb Biztonsági Tanács-mandátum hiányában – áll a hírügynökség kommentárjában, diplomáciai forrásokat idézve.
Koszovóval foglalkozó diplomaták szerint „az Unió álláspontja létfontosságú.” Ha a provincia vezetői csak Washingtonra hagyatkozva kiáltanák ki egyoldalúan a fügetlenséget, ez utóbbi „azt szeretné ha az EU egységesen követné” politikáját.
Egy Unión belüli megosztottság a kérdésben megakadályozná ugyanis Brüsszelt, hogy átvegye az ENSZ-től a rendészeti és egyéb funkciókat. A tervek egy 1850 főből álló kontingensről szólnak, mely többek között felelős lenne a zavargások visszaszorításáért, a határőrízetért és az igazságszolgáltatás és a büntetésvégrehajtás reformjáért.
