Ismeretlenek behatoltak Vera Dragancsuk házába, és lelőtték az egy szobában tartózkodó férjét és két középiskolás korú fiát. A tanárnő egy másik szobában tartózkodott, s az udvarra menekült a lövések hallatán. Lánya azért maradt életben, mert nem volt otthon.
Júliusban Ljudmilla Tyerehina orosztanárnő családját gyilkolták le hasonló módon. Nem sokkal ezután Ingusföldre vezényelték a belügyi erők 2000 katonáját, akik széleskörű megelőző hadműveletbe kezdtek. Ezt szintén nem nézik jó szemmel a helyi harcosok.
A helyszínen terjedő hírek szerint valakik azért gyilkolják a köztársaság orosz lakosságát, hogy menekülésre késztessék. Hasonlóan vélekedett a Moszkovszkij Komszomolec című lap is szombati számában. Azt írta: a tanárok mindig valamennyire misszionáriusok is, bizonyos értékek – jelen esetben az orosz és ortodox kultúra – terjesztői. A gyilkosok azt akarják megmutatni, hogy az oroszoknak nincs helyük Ingusföldön.
Menekülnek az oroszok
Emellett a harcok dúlta térségből korábban elmenekült oroszok visszatelepülése az egyik kedvenc témája Murat Zjazikov elnöknek, vagyis az orosz visszaáramlás feltartóztatása az elnök számára is vereséget jelent. “Ezért lehetséges, hogy a gyilkosságokat azok az erők rendelték meg, amelyek az elnök lejáratásában érdekeltek, hogy helyére maguk közül ültethessenek valakit” – írta a lap.
A Komszomolszkaja Pravda megszólaltatta Jurij Turigint, az észak-kaukázusi köztársaság főügyészét, aki ugyancsak úgy vélte: a gyilkosságok egyik oka a visszatelepülések feltartóztatása A másik ok, hogy a megrendelők feszültséget akarnak szítani Ingusföldön, és alá akarják ásni a hatalom és a rendőrség iránti bizalmat.
Nem hivatalos vélemények szerint lehetséges, hogy a pénteki gyilkosságokkal Iszlam Garakojev 18 éves fiatalember halálát bosszulták meg, aki előző nap többször rálőtt belügyi katonákra, majd azok lövései következtében életét vesztette. Mások úgy vélik, a gyilkosság válasz volt Zjazikov elnök elsietett pénteki bejelentésére, amely szerint a júliusi gyilkosság tetteseit elfogták.
Három éves Beszlan
Végül sokan gondolják úgy, hogy a cél az oroszok kiszorítása. Ingusföld számos településén mindig is éltek oroszok, akik a kilencvenes évek elején sem menekültek el, de alighanem most ők is gondolkodóba estek – idézte a Komszomolszkaja Pravda a helybelieket.
A Kaukázus északi részén hosszú évek óta folyamatosak a harcok. Több etnikai háború dúlt, többek között Ingusföld és Észak-Oszétia között, Csecsenföldről nem is szólva. E feszültségek következménye volt – számos más merénylet és terrorakció mellett – a 2004. szeptember 1-én kezdődött beszlani túszdráma, amelyben több mint 300 ember vesztette életét, és közel 800 sebesült meg.
