Nagyvilág

Kiegyezhetnek az erdélyi magyarok

Pénteken eldőlhet, hogy Tőkés László az RMDSZ listáján indul-e a novemberi romániai EP-választáson, vagy önálló jelöltként. Amennyiben a nagy támogatottságot élvező püspök és a magyar párt nem tud megegyezni, a romániai magyarság brüsszeli képviselete is veszélybe kerülhet. Tőkés legutóbbi nyilatkozatai mindenesetre kétségessé teszik a megállapodást.

Pénteken ül tárgyalóasztalhoz Tőkés László és Markó Béla. A püspök és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke közötti találkozó tétje, hogy közös listán indulnak-e a november 25-ére kiírt romániai Európai Parlamenti választáson. A megegyezés kétséges, a püspök ugyanis a nyár folyamán több alkalommal – többek között a Bálványosi Szabadegyetemen, Orbán Viktorral közös előadásában – kemény hangon kelt ki az erdélyi magyar párttal szemben. Legutóbb a hétvégén az egyik legnépszerűbb román internetes portálnak, a HotNews-nak adott Tőkés püspök interjút, amely minden korábbinál kétségesebbé teszi, hogy megtörténhet-e még a várt kiegyezés, létrejöhet-e egy közös jelölt-lista, kikínlódható-e vajon a romániai magyar jelenlét Brüsszelben illetve Strasbourgban és marad-e egyáltalán reménye a jövőbeni romániai magyar közös cselekvésnek.

Tőkés: nincs szükségem közös listára

A román médiumoknak igen ritkán interjút adó püspök (az idén eddig mindössze egyszer történt hasonló eset) a hétvégén rendkívül élesen bírálta a szövetséget, sőt gyakorlatilag hadat üzent a vele kiegyezésre készülő RMDSZ-nek. „Romániában az RMDSZ az utolsó posztkommunista párt, korrupt politikai szervezet, amely el fog tűnni a romániai politikai élet színteréről. Tragikomikus, hogy megszabadulva Ceauşescu diktatúrájától, a többség szorításából, a saját magyarjaink kezébe kerültünk. Az RMDSZ sorsa megpecsételődött, vagy az idei választásokkal vagy jövőre” – nyilatkozta a püspök.



Kiegyezhetnek az erdélyi magyarok 1

Tõkés László és Markó Béla – július 30-án kezet fogtak (Fotó: MTI)



Hozzátette: véleménye szerint az RMDSZ továbbra is totalitárius pártként viselkedik. „Rajtunk nevet a világ, hogy a magyaroknak 17 év után még mindig nincs lehetőségük a választásra. Ez elfogadhatatlan” – hangsúlyozta Tőkés, majd nyíltan kijelentette: „Nincs szükségem közös listára”.

Tőkés és Basescu egy húron pendülnek

Az államelnök közelmúltban tett Kovászna és Hargita megyei egyhetes körútjának augusztus 14-i mérlegmegvonása és a püspök-politikus helyzetértékelése között szembeötlő hasonlóságok mutatkoznak. Mindez annak fényében válik még érdekesebbé, hogy Tőkés olvasatában Basescu és székelyföldi látogatása az elnök „világos és korrekt megfogalmazásai révén” egyértelműen pozitív értékelést kap. Tőkés szerint az építő jellegű javaslatokkal élő, magyarbarát kezdeményező, a székelyföldiek gondjait megértő államfővel áll szemben a kimúlásra ítéltetett RMDSZ – mint Tőkés az idézett interjúban fogalmaz – Markó Béla klikkje, amely „érdemben nem működik együtt a román politikai osztállyal, hanem opportunista és aláveti magát a többség akaratának”.

Érdemes felidézni, hogy augusztus 14-i nyilatkozatában Basescu hasonló hangnemben bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amelynek – mint fogalmazott – „feudális” a magatartása a helyi közigazgatásban. Az államfő és a magyar párt közti ridegség a Basescut megerősítő népszavazás óta még inkább érzékelhető. Az RMDSZ akkor ugyanis az elnök megerősítése ellen kampányolt – kevés sikerrel, hiszen a romániai magyarok többsége Basescu pártján állt.

—-Basescu visszavágott az RMDSZ-nek—-

Az államfő Hargita és Kovászna megyei látogatásának tapasztalatait ismertetve akkor a két megye alacsony életszínvonalának és hiányos gazdasági fejlettségének előidézőjeként elsősorban az erdélyi magyarság politikai képviseletét biztosító RMDSZ-t, másodsorban pedig az erdélyi magyar politikumot nevezte meg.

A püspök nincs egyedül véleményével a magyarság körében. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) pártjának elnöke egyenesen történelmi áttörésnek tekinti az államelnök székelyföldi megnyilatkozásait és gesztusait.

A jelek szerint sokan élték meg hasonlóan az elnöki vizitet Felső-Háromszéken, Csíkban, Alsó-Háromszéken és Székelyudvarhelyen, ahol együtt sörözhettek Basescuval vagy éppen kapros-túrós fánkos vacsorára invitálhatták a magas rangú vendéget. Ahol csak megfordult fényképezkedtek vele, autogramokat osztogatott, feleségét virágokkal halmozták el, sőt egy két és fél esztendős kommandói, Botond nevű kisfiúval karikákat is dobált.

A romániai magyarság EP-képviselete a tét

A pénteki tárgyalások nagyban befolyásolhatják, hogy a romániai magyarságnak sikerül-e majd biztosítania képviseletét az Európai Parlamentben. Az RMDSZ készített korábban egy választási listát, de a szervezettel szemben álló szervezetek felkérték Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, hogy egyénileg induljon a romániai európai parlamenti választásokon.

Tőkés összegyűjtötte az induláshoz szükséges számú támogató aláírást, így felmerült annak az eshetősége, hogy a szavazatok szétszóródása miatt a romániai magyarság képviselet nélkül marad Brüsszelben. Ez az objektív helyzet tette szükségessé, hogy a felek párbeszédet kezdjenek nem csupán az EP választási listájának összetételéről, hanem a romániai magyarságot érintő több más konkrét problémáról is. A megegyezésre nincs sok idő, hiszen szeptember 24-ig le kell adniuk a pártoknak végleges választási listáikat.


Basescu Ceausescu útját járta?

Épp 29 esztendeje, 1968. augusztus 26-án, a Csehszlovákia megszállását követő napokban Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen nagygyűléseken vett részt. Beszédeiben a főtitkár arra helyezte a hangsúlyt, hogy az eddig iparilag elmaradott Székelyföld az elkövetkező évtizedben óriási mértékben fog fejlődni, az iparosítással pedig tulajdonképpen a kisebbségi kérdés is megoldódik. A gyűlések végén Ceauşescu minden esetben magyarul is elköszönt az őt lelkesen tapsoló és éljenző székelyektől.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik