A román pártok többsége csütörtökön határozottan elutasította Traian Basescu államfő bejelentését: ha a parlament nem fogadja el legalább harminc nappal a november 25-i európai parlamenti választások előtt az egyéni választókerületes rendszert bevezető törvénytervezetet, népszavazást ír ki ugyanarra a napra ugyanerről a témáról. A politikai erők nagy része úgy véli: nem szabad összevonni a kétféle szavazást. Szerintük az államfő így akar sikeres kampányt folytatni a demokraták érdekében.
Népszerű és népszerűbb
Traian Basescu az elnöki hatalomban való megerősítését eredményező népszavazás óta fáradhatatlanul építi és erősíti hatalmát és médiaimázsát. Az elmúlt hetekben hajóskapitányi vizsgájától volt hangos a román sajtó, korábban az Erdélyben tett, „néppel sörözős” látogatásával vonta magára a figyelmet – növelve addig is igen magas népszerűségi indexét.
Az ehhez hasonló PR-akciók mellett politikai kezdeményezései is adnak anyagot a hírműsoroknak: választójogi reformkezdeményezést nyújtott be, fellépett a bukaresti szeméthegyek felszámolása mellett, majd új alkotmánytervezetet vázolt. A terveket rendszerint követelés is követi: a Demokrata Párt nőtagozatának nyári egyetemén például népszavazás kiírásával fenyegette meg a renitens törvényhozókat, amennyiben nem alkotják meg másfél hónapon belül az általa szorgalmazott, egyéni választókerületek bevezetését tartalmazó választási törvényt.
Az elnök ezt követően felvetette, hogy a november végére kiírt EP-választással egy időben tartsanak népszavazást a kérdésről. Romániában jelenleg csak pártlistáról lehet bejutni a parlamentbe, ha a szavazók többsége azonban a választásra voksol, személyekre lehetne szavazni, akik – Basescu javaslata szerint – visszahívhatóak lennének.
Traian Basescu – ismét megszavaztatná a lakosságot (Fotó: MTI)
Erős elnöki hatalom, nem diktatúra
Basescu elnöki mandátumának kezdetétől mindent megtett és megtesz, hogy a végrehajtó hatalom jelentős részét is megszerezhesse. Jó eszköze erre az előre hozott választások folyamatos szorgalmazása, a politikai ellenfelek háttérbe szorítása, lejáratása, de több alkalommal közvetlenül beavatkozott az igazságszolgáltatásba is. Ezekkel a tettekkel – bár népszerűségét az egekbe röpítették – nem sikerült eloszlatnia a „sajátos” román jegyeket viselő elnöki köztársaságtól való félelmeket.
Igaz, az új, elnöki rendszert meghonosítani kívánó alkotmányt kidolgozó értelmiségi csoportot vezető Gabriel Liiceanu filozófus mindenkit megnyugtatott: „Nem kell félni, a diktatúra veszélyétől, mert ez a mai Európában már elképzelhetetlen”.
Basescu kétségtelenül karakteres és aktív politikát folytat, és ehhez olyan támogatókat sikerült szereznie, akiket egyetlen ’89 utáni elődjének sem: magához édesgette a nyugatbarát román értelmiségi elitet, köztük a rendszerváltozás utáni legfajsúlyosabb filozófusokat, politológusokat és hangadó publicistákat. A dolog pikantériája, hogy ők azok, akik a közelmúltban még politikai kalandornak tekintették a román kereskedelmi flotta „lenyúlásával” vádolt Basescu egykori közlekedési és szállítási minisztert, sőt saját miniszterelnöke, Victor Ciorbea hátba döfésével vádolták meg.
Basescu kapitány
Azt követően, hogy múlt pénteken Traian Basescu román államfő egy ötnapos továbbképzési tanfolyam után sikeresen vizsgázott és megújította az eredetileg 1981-ben megszerzett hajóskapitányi engedélyét, azonnal megkezdte felkészülését egy újabb szakmai megmérettetésre a konstancai hajózási oktatási központban (CERONAV).
Basescu a korszerű navigációs berendezések működtetését sajátítja el, hogy elnyerhesse – a Mediafax hírügynökség beszámolója szerint – azt a nemzetközileg elismert oklevelet, melynek birtokosa „bárhol és bármilyen kereskedelmi hajót irányíthat”. A többi tengerész pályatárs négyhetes kurzuson vesz részt, az államfő számára viszont egyéni felkészülési programot dolgoztak ki. „Más elfoglaltságai miatt” csak hétvégi képzésben tud részt venni és így a záróvizsga időpontja is kitolódik, arra – a bejelentés szerint – várhatóan november végén kerül sor. Aligha kétséges, hogy az államfő akkor is eredményesen fog majd számot adni tudásáról, hiszen a múltheti, kétórás meghallgatását és a Dardanellák átszelését szimuláló gyakorlatát is – a híradások szerint – a vizsgabizottság „kitűnő” minősítéssel értékelte.
—-Diktatórikus alkat?—-
Bányai Péter erdélyi politológus a Beszélőben megjelent, az „Új Kondukátor, avagy pojáca?” című írása szerint tipikus diktátori alkat, aki nem intézményekben és törvényekben gondolkodik, hanem személyekben – elsősorban saját magában. Basescu miközben ellenzéket és kormányt, s általában mindent, ami honfitársai mindennapjait kedvezőtlenül érinti keresetlen szavakkal bírál, népies karizmára tett szert. Páratlan sikerének titka, hogy éppúgy megtalálta a hangot a valódi rendszerváltozásra áhítozó nyugatos értelmiséggel és a fiatalsággal, mint az utca emberével, akikkel korábban egyetlen ’89 utáni elődje se akart érdemben foglalkozni. Egyetlen szervezetet azonban – következetesen – sosem bírált: a titkosszolgálatokat.
Másik fegyverténye a 2007 tavaszától áttörést hozó sikeres médiapolitizálása volt. Tanulva főpolgármesteri kudarcaiból és elnöki mandátuma első felének nemegyszer kínos tapasztalataiból, megszabadult az őt korábban segítő, sőt kiszolgáló gazdag, de műveletlen tanácsadóitól, akik jelenléte permanens konfliktusforrást jelentett a sajtóval. Eltávolításuk és a balul sikerült áprilisi felfüggesztési eljárás ellentmondásossága egyszeriben a sajtó kedvencévé tette Basescut.
Politikailag tervei megvalósításában jelentősen segítheti, hogy pártja is egyre erősebb, sőt – a jelenleg ellenzékben lévő – Demokrata Párt a maximumot hozhatja a november végén sorra kerülő europarlamenti megmérettetésen. Akár úgy, hogy a brüsszeli román néppárti delegáció taglétszáma imponálóan magas lesz (a lehetséges 35 mandátumból akár 16-17-et is megszerezhet). És akár úgy is, hogy romániai magyar képviselő egyáltalán nem kerül be a néppárti frakcióba.
Nem sikerült kitúrni
A Traian Basescu leváltásáról szóló május 19-i referendumon a választók megerősítették az államfőt hivatalában: a résztvevők 74,3 százaléka voksolt az elnök menesztése ellen, és csak 24,92 százaléka foglalt állás a leváltás mellett. Az RMDSZ felhívása ellenére a magyarok alig több mint 20 százaléka vett részt a népszavazáson, de a megjelentek többsége szintén Basescu maradása mellett ikszelt, jelentős presztízsveszteséget okozva ezzel a magyar pártnak.
Basescut az alkotmány 19 rendbeli megsértésének, pártos magatartás és a politikai közvetítői szerep feladásának vádjával függesztette fel a törvényhozás hivatalából és írt ki – a törvényeknek megfelelően 30 napon belül – népszavazást. Állításuk szerint Basescu durván beavatkozott az állami intézmények működésébe, és saját érdekeinek megfelelően használta az általa irányított titkosszolgálatokat és az ügyészséget.
