A francia köztársasági elnök hétfőn, válogatott hallgatóság – francia főméltóságok, a diplomáciai kar tagjai, újságírók – előtt tartott beszédében vázolta külpolitikai elképzeléseit. A szónoklat nagy része régen elpuffogtatott frázisokból áll. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Nicolas Sarkozy a tennivalókat kifejtő részekben végig egyes szám első személyben fogalmazott. „Azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy Franciaország még mindig sokat tehet a világért, mivel az egyik legdinamikusabb és legjobban egységes néppel, a legjobban teljesítő gazdasággal rendelkezik, diplomáciája és hadserege pedig a legjobbak közé tartozik” – mondta Sarkozy.
A francia elnök három kihívást fogalmazott meg – válaszokkal egyetemben –, amelyek nemcsak Franciaországot, hanem az egész világot is érintik. Az első: hogyan lehet megelőzni az iszlám és a Nyugat közötti konfrontációt olyan körülmények között, amikor az al-Kaida és más szélsőséges csoportok Inodonéziától Nigériáig egy olyan egységes muzulmán kalifátus megteremtésére törekednek, amely minden modernitás és különbözőség tagadásán alapulna.
A második kihívásnak azt tartja Sarkozy, hogy miként lehet integrálni az új globális rendbe az olyan óriásokat, mint Kína, India vagy Brazília. És végül kitért a globális felmelegedés, az új járványok, vagy az energiaellátás bizonytalanságának problémájára is.
Amerikával barátságban erős Európát épít
A kihívásokra általános terminusokban adott választ a francia elnök. „Olyan Franciaországot akarok, amely erős otthon, mert ez az előfeltétele az ország nemzetközi befolyásának. Azok közé tartozom, akik azt vallják, hogy nincs erős Franciaország Európa nélkül, amint erős Európa sincs Franciaország nélkül” – hangsúlyozta Sarkozy. Hozzátette: „Azt gondolom, hogy az Egyesült Államok és Franciaország közötti barátság olyan fontos ma is, amint az elmúlt két évszázad során volt. A szövetség nem jelent beállást a sorba, én szabadnak érzem magam, hiszen kifejthetem egyet- vagy egyet nem értésünket, beletörődés és tabuk nélkül.”
Ezután Sarkozy visszatért a választási kampányában is többször hangoztatott téziséhez: „Európa felépítése külpolitikánk abszolút prioritása marad. Egy erős és aktív Európai Unió nélkül Franciaország sem képes hatékony válaszokra a (fent idézett) három kihívásra. Európa hatalmi szerepének vállalása nélkül a világ egy szükséges egyensúlyi pólus nélkül maradna.” Konkrét javaslata e terv kivitelezésére nem új: álljon fel egy tíz-húsz „bölcsből” álló testület, amely majd meghatározza, hogy is nézzen ki ez a konstrukció 10-20 év múlva.
Sarkozy meghirdette külpolitikája alaptételeit (Fotó: MTI)
Ami az egységes európai kül- és biztonságpolitikát illeti, a francia elnök itt sem ment tovább grandiózus tervek felvázolásánál. Kilátásba helyezte egy francia „Fehér Könyv” elkészítését, ami lényegében Németország és Franciaország kezébe helyezné a probléma kezelését.
Szakított Chirackal
A számos semmitmondó, illetve korábban ismert francia diplomáciai megfogalmazások mellett Sarkozy három témában egyértelműen letette az obulust, jelezve ezzel elődjével, Jaques Chirackal való szakítását.
Először is Sarkozy nyilvánvalóvá tette, hogy Izrael barátja, de mindezt a visszatérő iszlám–Nyugat konfliktus kontextusába helyezte. „Az mondják rólam, hogy Izrael barátja vagyok, s ez igaz. Hajthatatlan voltam Izrael biztonságát illetően” – mondta, ám hozzátette: „Mindazok az arab vezetők, akik meglátogattak megválasztásomat követően, mindenekelőtt Mahmoud Abbasz (a palesztin autoritás elnöke – a szerk.), tudatában vannak népeik iránt érzett baráti érzelmeimnek és tiszteletemnek.”
Félelem Irántól
A második határvonal Irán kérdése volt a beszédben. „Meg akarom erősíteni, hogy számomra egy nukleáris fegyverekkel rendelkező Irán elfogadhatatlan, s hangsúlyozni kívánom Franciaország teljes elkötelezettségét a folyamatban lévő lépésekkel kapcsolatban a szankciók megerősítését illetően, ugyanakkor a nyitást is, amennyiben Irán betartja kötelezettségeit” – emelte ki az elnök.
Ezután következett beszédében az a mondat, amelyre a világsajtó (azon belül is elsősorban az amerikai) felkapta a fejét. „Mindez az egyetlen út, mely számunkra elkerülhetővé teszi a katasztrofális alternatívát: az iráni bomba vagy Irán bombázása. Ez a negyedik, kétségtelenül a legsúlyosabb krízis, amely a nemzetközi rendet nyomasztja” – hangsúlyozta Sarkozy.
Sarkozy multipoláris világban gondolkozik
A harmadik sarokpontja beszédének a multipolaritásról szólt. Mint kifejtette, a világ multipolárissá vált, de ez – amely egy nagyhatalmi harmóniává válhatott volna – inkább az erő politikájának sokkja felé halad. „Az Egyesült Államok nem tudott ellenállni az erő egyoldalú alkalmazásának, de sajnos nem tudott vezető szerepet vállalni a környezet védelmében, egy olyan ’élenjáró’ szerepet, amelyet különben fenntart magának más területeken” – fogalmazott a francia államfő.
