Nagyvilág

Az amerikai hírszerzés alig tud valamit Irakról

A csütörtökön publikált, összesen 16 amerikai hírszerző cég közös adatait tartalmazó, Irakról szóló értékelésből egyetlen dolog derül ki: a hírszerzők bizonyos területeken az információk teljes hiányával küszködnek, semmi tény vagy bizonyíték nincs a kezükben. Még arra a kérdésre sem tudtak egyértelmű választ adni, az elmúlt kilenc hónapban visszaszorultak-e a merényletek az országban. A kormányzat hatékonyságát viszont jelentősen bírálják.

Kilátások Irak stabilizálására: némi haladás történt a belső biztonság terén, de a politikai kiegyezés bizonytalan – ezzel a címmel jelent meg augusztus 23-án a legújabb nemzeti hírszerzési értékelés Washingtonban (National Intelligence Estimate).

A dokumentum 16 amerikai hírszerzési ügynökség – beleértve a CIA-t – közös véleményét tükrözi, amelyet a legmagasabb szinten egyeztettek a koordinálást ellátó vezetők. Az értékelés többnyire előrejelzéseket tartalmaz és – ahogyan a szöveg is megjegyzi – részleges információkon alapul. Ennek ellenére bizonyos trendek kirajzolódnak.

Csak információtöredékek vannak

A szöveg leszögezi: „bizonytalanságaink növekednek, s a jövőre vonatkozó előrejelzéseink nagyobb hibák lehetőségével járnak”. A hírszerzők óvatosságuk okaként kiemelik, hogy az erőszak eszkalálódásával kapcsolatban egyre nehezebb megbízható információt szerezni, a koalíció által kevésbé ellenőrzött területeken pedig a hírszerzői közösség emberei nehézségekkel küzdenek, csak hiányosan tudnak információkat szerezni. „Mindezek ellenére fenntartjuk értékeléseinket, mint a legjobb kollektív felmérését a mai iraki helyzet biztonsági és politikai fejleményeivel, valamint azzal kapcsolatban, ami a következő 12 hónapban várható” – áll a dokumentumban.

Ezek az értékelések – mint a hírszerzők írják – hiányos információkra épülnek, így nem lehet őket tényekként vagy bizonyítékokként kezelni. „Ezen hírszerzői értékelések célja, hogy a reflektáljanak a hírszerzői közösség véleményére egy fejleménnyel vagy eseménnyel kapcsolatban” – áll a jelentésben.

Nem csökkentek a merényletek

Az értékelés egymásnak némileg ellentmondó megállapításokat tesz az információk alapján. Egy helyen azt írja, hogy a 2007 januári jelentés óta számszeráen ugyan nehezen kimutathatóan, de Irak szerte csökkentek a merényletek. Majd kifejtik, hogy az Al-Kaidát sikerült viszaszorítani, ám mindezek ellenére az erőszak – különösen a civilek ellen irányuló támadások – általánosan nem csökkentek.

Kiemelik: „az iraki vallási csoportok képtelenek kiegyezni egymással; ennek következtében az Al-Kaida továbbra is képes látványos akciókra”.



Az amerikai hírszerzés alig tud valamit Irakról 1

Bagdadi ház robbantás után – kevesebb a merénylet? (Fotó: MTI)



Nem hatékony a kormányzás

Az értékelés szerint az iraki politikai vezetők képtelenek a hatékony kormányzásra. „Szerény eredmények születtek a gazdasági teljesítmény terén, a költségvetés végrehajtásában, ám ezzel szemben alapvető strukturális problémák továbbra is akadályozzák a fenntartható fejlődést a gazdaságban és az életfeltételek biztosításában” – áll a dokumentumban.

A hírszerzők úgy értékelik, hogy az elkövetkező 12 hónapban a Maliki-kormány helyzete egyre gyengébb lesz, hiszen a miniszterelnök saját csoportja, a siíták között is nő az elégedetlenség személyével és teljesítményével szemben, nem is beszélve a többb vallási és etnikai csoportról. Azok a siíta vezetők, akik egyelőre elfogadják Maliki személyét, a háttérben máris kormányfőváltásban gondolkodnak, s ez ténylegsen megbéníthatja a kormányt.

Nem lesz kiegyezés

Az értékelés további megállapításai sem hoznak igazán új gondolatokat. Megállapítják: a siíta közösségen belüli ellentétek várhatóan fokozódnak. A szunnitákkal kapcsolatban kiemelik, hogy politikailag fragmentáltak, s így a hírszerzés emberei nem látnak arra esélyt, hogy vezetőik komoly párbeszédre készülnének, vagy valamilyen nemzeti megegyezésre törekednének. „A kurd vezetők legfontosabb törekvése tartományuk autonómiájának megőrzése, ugyanakkor nem hajlandók kompromisszumokra fontos nemzeti kérdésekben” – írja a jelentés.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a központi kormány nem hajlandó támogatni érdemben a helyi siíta-szunnita kezdeményezéseket az Al-Kaida tevékenysége ellen, amiből az is következik, hogy a régiók hatalma megnövekszik, erősítve ezzel a központi kormánnyal szembeni fegyveres ellenállást.

Irán szerepéről az amerikai hírszerzők úgy vélik, hogy a következő évben, tartva a szunni befolyás növekedésétől és az Egyesült Államok akcióitól Teherán befolyásának korlátozására, ez utóbbi folytatja a fegyverszállításokat és a siíta militánsok kiképzését.

A jelentés fő következtetése szerint az utóbbi időben valamelyest megjavult a biztonsági helyzet, annak köszönhetően, hogy helyi szinten az egyes szunnita és siíta közösségek összefogtak az Al-Kaida emberei ellen. Ez azt eredményezte, hogy a szervezet helyi csoportjainak tevékenysége visszaszorult, ugyanakkor a biztonsági helyzetet az is befolyásolta, hogy a terrorista- és felkelésellenes műveleteket összehangolták az elmúlt hónapokban. Bármilyen változás ez utóbbi területen az eddig elért eredményeket kockáztatják.

Elindulhat a vita a jövőről?

A jelentés nyilvánosságra hozatala után számos kommentár jelent meg mind az amerikai, mind a világ mértékadó sajtótermékeiben. Egy dologban értenek egyet a különböző, az iraki intervencióról sokszor merőben ellentétes véleményeket megfogalmazó politikusok, megfigyelők, újságírók és szakértők: végre elindulhat egy értelmes vita arról, hogy mi a teendő, mikor kezdődhet meg az amerikai és koalíciós erők kivonása az országból, s ami legfontosabb: addig mi legyen.

Elgondolkodtató azonban, a The Daily Telegraph pénteki vezércikke, amely ezzel kapcsolatban megjegyzi: “Egyes, a terepen lévő tábornokok azt sugallják, hogy egy hatékony kormány, amely képes szolgáltatásokat nyújtani és a biztonságot garantálni, fontosabb mint egy demokratikus vezetés.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik