Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a CFE-szerződés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendeletet – közölte a Kreml sajtószolgálata szombaton. Az elnöki rendelet elfogadása “olyan, az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról 1990. november 19-én Párizsban aláírt CFE-szerződés tartalmát illető kivételes körülményekkel áll összefüggésben, amelyek az Orosz Föderáció biztonságát érintik, és halaszthatatlan intézkedéseket igényelnek”. Putyin utasította a külügyminisztériumot, hogy értesítse az 1992. november 9-én hatályba lépett, majd 1999-ben módosított CFE-szerződés letéteményes országait, illetve részes tagállamait az orosz döntésről.
Az Interfax hírügynökségnek a Kreml névtelenül nyilatkozó egyik illetékese azt mondta, hogy Oroszország nem hajlandó a továbbiakban egyoldalúan teljesíteni a módosított CFE-szerződés előírásait, kárt okozva ezzel saját érdekeinek. Leonyid Ivasov vezérezredes, a moszkvai Geopolitikai Akadémia elnöke teljes mértékben helyesnek nevezte a döntést, és úgy vélte, hogy Moszkvának most gyakorlati lépéseket kell tennie. Ezek közé sorolta a katonai jelenlét fokozását a Kaukázusban és Oroszország északnyugati részében.
Bizalomépítás volt a cél
A CFE-szerződést, amely a hidegháború végét jelezte, eredetileg a NATO és az egykori Varsói Szerződés kötötte 1990-ben azzal a céllal, hogy korlátozzák hagyományos fegyveres erőik és fegyverzeteik mennyiségét Európában. Egyben különböző bizalomerősítő intézkedéseket (például nagy hadgyakorlatok előzetes nyilvánosságra hozatala, kölcsönös ellenőrzések) is elhatároztak.
Az 1990-es eredeti szerződést 1999-ben, az időközben végbement politikai változások (Szovjetunió felbomlása, Varsói Szerződés megszűnése) miatt módosították. Oroszország – az összes aláíró közül egyedüliként – ezt a módosított szerződést 2004-ben ratifikálta és letétbe helyezte.
Vlagyimir Putyin orosz elnök április végi, a nemzethez intézett országértékelő beszédében hirdette meg a CFE-szerződés teljesítésének felfüggesztését, befagyasztását. Indítványozta, hogy a problémát vitassák meg a NATO-orosz tanácsban, és közölte: ha nincs haladás a tárgyalásokon, Moszkva fontolóra veszi a szerződésből adódó kötelezettségei teljesítésének végleges beszüntetését. Azóta Szergej Lavrov külügyminiszter némileg visszakozott e téren, amidőn úgy nyilatkozott, hogy Oroszország egyelőre nem tervezi a CFE-szerződés felmondását.
Eltérő érdekek
A NATO és Oroszország álláspontja közötti lényegi különbség abban áll, hogy a NATO az isztambuli vállalások maradéktalan teljesítését várja (az EBESZ isztambuli csúcstalálkozóján, 1999. november 19-én írták alá a CFE-szerződés módosítását). Oroszország viszont külön kezeli a politikai és jogi kötelezettségvállalásokat, és azt hangsúlyozza, hogy jogi kötelezettségeit teljesítette, csak a politikaiakat nem.
Oroszország elégedetlen biztonságpolitikai helyzetével, és ennek egy júniusi bécsi konferencián is hangot adott. Ennek egyik eleme csak a CFE-szerződés, ide tartozik az Európában tervezett amerikai rakétavédelmi pajzs, valamint a Romániában és Bulgáriában létesítendő amerikai támaszpontok (NATO-álláspont szerint kisebb kiképző táborok) ügye is.
Moszkva szeretné elérni a határtérségeiben a csapatmozgásokra a CFE-szerződésben előírt korlátozások megváltoztatását is. Ehhez újra kellene tárgyalni a szerződést, ám ehhez előbb a módosított CFE-szerződés ratifikációjára lenne szükség. Emellett Oroszország szeretné, hogy a CFE-szerződés aláírása után NATO-taggá vált balti volt szovjet tagköztársaságok is csatlakozzanak a szerződéshez, ami szintén feltételezi annak előzetes ratifikációját.
