Az ázsiai országok szingapúri biztonsági fórumán felszólaló amerikai miniszter arra buzdította a földrész országait, hogy növeljék Afganisztánnak és más közép-ázsiai országoknak nyújtott támogatásukat, s fokozzák együttműködésüket a fegyverek tovaterjedésének és a világméretű terrorizmusnak a veszélyeivel szemben.
„A zűrzavar hatásai sem Közép-, sem Délnyugat-Ázsiában nem ismernek ország-, földrész- vagy régióhatárokat” – mondta Gates a „Sangri-La Párbeszéd” elnevezésű, immár hatodik évben megrendezett tanácskozáson, amelyet a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) szervezett.
Az amerikai védelmi miniszter szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség szigorítsa a szankciókat Teherán ellen az iráni urándúsítás leállítása érdekében, és azt hangoztatta, hogy Irán egy évtizeden belül atomfegyverre tehet szert. Mint mondta, az ENSZ Biztonsági Tanácsának „fokoznia kell a nyomást az irániakra, mégpedig nem jövőre vagy az utána következő évben, hanem most azonnal”. „Senkinek sem érdeke, hogy a problémát katonailag kelljen kezelni” – tette hozzá.
Gates derűlátóan szólt országa Kínához fűződő kapcsolatairól, mindamellett aggodalmát is hangoztatta az ázsiai óriás katonai kiadásainak és fejlesztéseinek szerinte nem elengedő átláthatósága miatt. „Különbség van azonban a képességek és a szándékok között, és úgy gondolom, jó okok vannak a derűlátásra az Egyesült Államok és Kína viszonyában” – mondta, kiemelve, hogy „erősítettük a katonai kapcsolatokat minden szinten”.
Csang Csin-seng (Zhang Qinsheng), a kínai Népi Felszabadító Hadsereg vezérkari főnökének helyettese – az eddigi legmagasabb rangú kínai vezető, aki a fórumokon részt vett – a pekingi stratégia „védelmi” jellegét hangsúlyozta. „Kína senkit sem támad meg elsőként” – hangoztatta, úgy ítélve meg, hogy az ország „katonai képességei arányosak” méretével és népességével. Tajvanról annyit mondott, hogy ott „egyesek még mindig az elszakadásról álmodoznak, a kínai hadseregnek ezért készen kell állnia az ilyen veszély elhárítására”.
