Ha a nemzetközi közösség elismeri a koszovói albánok önrendelkezéshez való jogát, akkor azt teljes joggal követelhetik a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is – jelentette ki csütörtökön Belgrádban Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök.
A kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagállamának képviselőiből álló tényfeltáró küldöttséget fogadta, amely csütörtöktől szombatig Belgrádban és Koszovóban a dél-szerbiai tartományban uralkodó helyzet felől kíván tájékozódni. A magyar példát azért hozta fel, mert a francia ENSZ-nagykövet szerint Koszovó kérdésében két nemzetközi jogi elv ütközik: a területi integritás tiszteletben tartása, és a független államok önrendelkezési joga.
Vojislav Kostunica tagadta, hogy az önrendelkezés joga a nemzeti kisebbségekre is vonatkozna, márpedig az albánok Szerbiában – akárcsak a korábbi Jugoszláviában – azt alkotnak, miközben megvan a saját nemzeti államuk: Albánia.
A megbeszélésen felmerült annak a lehetősége, hogy az Ahtisaari-javasolta ellenőrzött függetlenség helyett Koszovó kapjon ellenőrzött autonómiát. A javaslatot kifejtve a szerb kormányfő azzal érvelt, hogy a függetlenség – még ha ellenőrzött is – soha nem vonható vissza jogsértés nélkül, megadása végleges, megmásíthatatlan döntés, míg az autonómia biztosítása egy fejlődési folyamat kezdete. Abba mindig be lehet avatkozni anélkül, hogy az megsértené a nemzetközi jog előírásait.
