Az ABC amerikai televízió értesülése szerint a tettes, bizonyos Cso Szjung Huj, az egyetem negyedéves, angol szakos hallgatója volt, és a campus kollégiumában lakott. Egy dél-koreai rádióállomás is megerősítette a hírt, hogy dél-koreai származású az ámokfutó, aki a vérfürdő után maga ellen fordította a fegyvert.
A cserkészegyenruhához hasonló öltözéket viselő merénylő helyi idő szerint reggel negyed nyolckor kezdett lövöldözni a Virginia Tech egyetem 900 fős kollégiumában – itt két ember vesztette életét –, majd az ámokfutást két órával később az egyik előadóteremnél folytatta az egyetem területének a másik végén. A két támadás közt eltet idő nagysága miatt a rendőrség azt sem zárja ki, hogy két elkövetőről van szól – adta hírül a BBC.
14 éve élt az USA-ban
Cso Szjung Huj 1992 szeptemberében telepedett le szüleivel az Egyesült Államokban. A család a Virgina állambeli Centreville-ben telepedett le. A szülők, akiket szövetségi ügynökök felkutattak a fiú ámokfutása után, jelenleg is ott laknak.
A virginiai egyetemen angol irodalmat hallgató Cso – aki az öldöklés végeztével öngyilkosságot követett el – zöldkártya-tulajdonos volt, vagyis szabadon élhetett és dolgozhatott az Egyesült Államok területén, leszámítva azt, hogy nem rendelkezett szavazati joggal, s nem igényelhetett amerikai útlevelet. Mint arra egy bevándorlási ügyekben járatos másik szövetségi tisztségviselő rámutatott, zöldkártya-tulajdonosként Cso szabadon vásárolhatott kézifegyvert, hacsak nem volt előzőleg büntetve valamilyen bűntett miatt.
Depresszióban szenvedett
Az egyetemen továbbra sem tudnak felvilágosítást adni arról, mi indíthatta vérengzésre a dél-koreai diákot, de annyi kiderült, hogy szépírás órán tanára felfigyelt arra, hogy a fiú zavart, ezért egyetemi tanácsadásra is küldték. Az egyetem angol tanszékének a vezetője elmondta: ő maga ugyan személyesen nem ismerte a diákot, de Lucinda Roy, a szépírás tanára tanította Csót az egyik csoportban, s “problémásnak” mondta a negyedéves diákot, akit ezért el is irányítottak az egyetem tanácsadó szolgálatához. Az oktató azonban nem tudta megmondani, hogy mikor történt mindez, s mi volt a dolog végkifejlete.
A Chicago Tribune című lap világhálós honlapján hírül adta, hogy a dél-koreai diák sérelmek sorát vetette kuszán papírra, a feljegyzést megtalálták a kollégiumi szobájában. Az ABC televízió hatósági forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a több oldalas írás magyarázatot ad Cso tettére. A diák feljegyzésében – amelyben azt írta, “Ti csináltattátok ezt velem” -, hevesen kikelt a campuson tanuló “gazdag kölykök”, az ottani “bujálkodás” és a “csaló szélhámosok” ellen.
Hírek szerint Cso az utolsó időszakban egyre erőszakosabb és szeszélyesebb lett, a Chicago Tribune úgy tudja, egy alkalommal kisebb tüzet okozott a diákszállóban, s lányokat kezdett titokban követni. A nyomozók azt gyanítják, a diák egy időben gyógyszert szedett depresszió ellen.
Sokan kiugrottak az ablakon
Cso Szjung Huj a halálos áldozatok mellett még vagy két tucat embert megsebesített. Egy helyi tévéadó 28 sérültről tud; egyikük állapota válságos. Charles Steger, az egyetem elnöke viszont „mindössze” tizenöt sebesültről tett említést. Szemtanúk szerint többen úgy szenvedtek sérülést, hogy a támadó elől menekülve kivetették magukat az ablakon.
Volt egy tanár, aki számos diákját mentette meg azzal, hogy feláldozta életét. Liviu Librescu mechanikát tanított a virginiai műszaki egyetemen, s az ajtóba állva akadályozta meg, hogy a teremben lévő diákokra is lőjön az ámokfutó. Mindezt a diákok együttérzésüket kifejező e-mailben hozták Librescu özvegyének a tudomására, az asszony pedig elmondta az izraeli NRG hírportálnak.
Szemtanúk szerint egyébként a lövöldözést sokkal inkább volt hidegvérrel végrehajtott gyilkosságsorozat, mint ámokfutás. A gyilkos egyetlen szó nélkül, nagy nyugalommal, sőt szisztematikusan hajtotta végre tettét – mondták el olyan diákok, akik maguk is megsebesültek a vérengzésben.
A lövöldözés hírére lezárták a Washingtontól 400 kilométernyire délnyugatra fekvő campus bejáratait, s a diákoknak azt tanácsolták, hogy zárkózzanak be, és ne menjenek az ablakok közelébe. Később az egyetem bejelentette a campus fokozatos kiürítését. A virginai műszaki egyetemen, amelynek több mint 25 ezer hallgatója van, ebben a hónapban két bombariadó is volt, de nem lehet tudni, hogy ezeknek van-e bármilyen közük az ámokfutáshoz.
Rendõrök elszállítanak egy sebesült férfit (fotó:mti.hu)
Egyes diákok a hétfői lövöldözés kapcsán mindazonáltal bírálták az egyetem vezetését. Állításuk szerint az első lövöldözést követően semmilyen módon nem figyelmeztették őket a veszélyre; az első elektronikus levelet, amely felhívta a figyelmet a lövöldözésre, csak az első lövések után két órával küldték el, nagyjából egy időben azzal, hogy az ámokfutó ismét lecsapott áldozataira. Az egyetem elnöke azzal védekezett, hogy a hatóságok eleinte elszigetelt incidensnek tekintették az első lövöldözést, s úgy vélték, hogy az elkövető elmenekült.
Ez volt a legsúlyosabb egyetemi lövöldözés az Egyesült Államokban: az eddigi legtöbb halálos áldozattal egy képzett mesterlövész ámokfutása járt. A férfi – bizonyos Charles Whitman – 1966 augusztusában 15 emberrel végzett Austinban, a Texas egyetemen.
Nincs magyar áldozat
A washingtoni nagykövetség közlése szerint nincs magyar áldozata a virginiai egyetemi vérfürdőnek. Simonyi András nagykövet – aki érintkezésbe lépett az egyetem vezetésével – elmondta: azt nem tudni, pontosan hány magyar diák tanult az egyetemen, mert a diplomáciai képviseletnek nincsen ilyen nyilvántartása, a diákoknak pedig nincsen bejelentkezési kötelezettségük. Más forrásból úgy tudni, hogy a virginiai egyetemen a magyar diákszövetségnek 8 tagja van.
Az egyetem vezetése hírzárlatot rendelt el, megkérték a diákokat, hogy semmilyen formában ne nyilatkozzanak a 32 halottat követelő tragédiával kapcsolatban. A nagykövetség kedden délelőtt továbbította a Fehér Házba Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részvéttáviratát, amelyben együttérzését fejezte ki George Bush amerikai elnöknek.
“Még nem igazán dolgoztuk fel az eseményeket” – mondta az érezhetően a drámai esemény hatása alatt álló Técsi László, az egyetemen működő magyar diákszövetség elnöke. “Az egyetem be van zárva … én most a campuson sétálok… teljesen üres… megdöbbentően üres az egyetem… mindenhol csönd van” – mondta töredezetten a PhD-hallgató, aki két éve érkezett ki a virginiai műszaki egyetemre, Blacksburgbe.
Técsi László elmondta, hogy ő nem hallott és nem látott semmit abból, ami történt és nem is beszélt olyannal, aki részese volt az eseményeknek. “Teljesen tragikus és sokkoló az, ami történt” – mondta elfojtott, remegő hangon.
Megdöbbent a világ
George Bush amerikai elnököt „elborzasztotta” a bűntett a Fehér Ház szóvivőjének tájékoztatása szerint. A washingtoni törvényhozás egy perces néma felállással emlékezett meg az áldozatoktól; Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke a megemlékezés előtt azt hangoztatta, hogy országukat szörnyű tragédia rázta meg.
Jacques Chirac francia államfő George Bush amerikai elnöknek küldött keddi üzenetében elborzadásának adott hangot, egyúttal együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és az amerikai népnek. II. Erzsébet brit uralkodó megdöbbenését fejezte ki. Stockwell Day kanadai közbiztonsági miniszter ugyancsak részvétét nyilvánította, Michael Ignatieff liberális képviselő a kanadai alsóházban elítélte a tömeggyilkosságot. Gerald Tremblay, Montreal polgármestere az egyetemnek otthont adó város, Blacksburg polgármesterének írt levelében hangsúlyozta: bár Montreal maga is két alkalommal átélt hasonló esetet, „soha nem lehet hozzászokni a felfoghatatlanhoz és a borzalomhoz”.
Rendõrségi úttorlasz a virginiai mûszaki egyetemnél (fotó: MTI/EPA)
Szintén egy múltbeli vérfürdőt idézett fel John Howard ausztrál kormányfő. 1996. április 28-án Port Arthurban 35 embert lőtt le egy ámokfutó. Ezzel kapcsolatban Howard emlékeztetett arra, hogy az azóta eltelt 11 évben Ausztrália korlátozta a fegyvervásárlást, mert az országnak eltökélt szándéka volt, hogy az Egyesült Államokban oly baljóssá vált „lőfegyverkultúra” ne verjen gyökeret Ausztráliában.
Szokatlan módon az Egyesült Államokkal diplomáciai kapcsolatokat sem tartó Irán is elítélte a mészárlást. Mohamed Ali Hoszeini iráni külügyi szóvivő szerint egy ilyen cselekedet „ellentétes az isteni és emberi értékekkel”.
Li Csao-hszing (Li Zhaoxing) kínai külügyminiszter részvéttáviratot küldött amerikai kollégájának, Condoleezza Rice-nak. A kínai külügyminisztérium szóvivője közben arra kérte az újságírókat, hogy tartózkodjanak a találgatásoktól az ámokfutó személyét illetően, aki állítólag kínai volt, és egy évvel ezelőtt érkezett Sanghajból az Egyesült Államokba.
Szigorítják a fegyvertartást?
Az Egyesült Államokban évente több mint 30 ezren halnak meg lőfegyverektől, és több lőfegyver van magánkézben, mint bárhol máshol a világon. De a nagy hatalmú amerikai fegyverlobbi és a fegyverviselést mint alapvető amerikai jogot támogatók szintén befolyásos köre mindeddig megakadályozta, hogy szigorítsák a fegyvereladás ellenőrzését.
A történtek után az Egyesült Államokban várhatóan felújul a vita a fegyvertartás engedélyezéséről, a fegyverrel elkövetett erőszakos cselekmények megfékezésének lehetőségeiről. Virginia egyébként is hírhedt engedékeny fegyvertartási törvényeiről, mi több, a világ egyik legbefolyásosabb fegyverlobbijának, az Országos Fegyverszövetségnek (NRA) a székhelye is ebben a szövetségi államban található: az állam északi részén fekvő Fairfax kisvárosban. Az államban 1995 óta szabad kézifegyver nyilvános viselése, s még a rohampuskák és az automata lőfegyverek vásárlását sem nehezítik különféle bürokratikus akadályok.
