Hétfő este került adásba az brit Itv-n egy – állítólag Mario Scaramella egykori ügynök által eljuttatott – videófelvégtel. Ezen Alexander Litvinyenko egykori orosz titkosügynök, akit később polóniummal mérgeztek meg, egy díványon ülve kifejti: “Romano Prodi a KGB egyik embere volt, és feladatokat hajtott végre Olaszországban” – csupán ennyi látszik a videón.
Az angol műsorvezető, aki felvezette a kisfilmet elmondta: a 2006 áprilisában Olaszország miniszterelnökévé váladsztott Romano Prodi nem volt KGB-ügynök, Litvinyenko sem végetlenül használta a “KGB-embere” megnevezést – írja a PRIMA nevű olasz hírügynökség.
Prodi: no comment
Mint arról a Rai Uno olasz közszolgálati televízió kedden beszámolt, Prodi a felvetésre csupán annyit mondott: “no comment”, de egyéb kormányzati körök sem foglalkoztak az üggyel.
Érdekesség, hogy a videofelvétellel az olasz sajtó nem igen foglalkozott, a legnagyobb napilapok nem hozták címlapon.
2006-ban lett kormányfő
Romano Prodi, az Olajfa Szövetség elnöke a baloldali pártszövetség színeiben lett miniszterelnök 2006-ban. Prodi 1978 novemberétől 1979 márciusáig iparügyi miniszter volt Giulio Andreotti kereszténydemokrata kormányában. Ezután vállalatvezetői karriert futott be, irányította a Maseratit, majd két ízben is (1982-89-ig és 1993-94-ig) állt a legnagyobb állami vállalat, az Ipari Újjáépítési Intézet (IRI) élén, s e tisztségében számos olasz céget készített fel a privatizációra. 1995 februárjában megalapította az olasz balközép erők koalícióját, az Olajfát, amely egy évre rá győzött az olaszországi parlamenti választásokon: Prodi miniszterelnök lett.
Miután a kommunisták által kirobbantott válság során 1998. október 9-én kormánya váratlanul kisebbségben maradt a képviselőházban, Prodi nem volt hajlandó a jobboldallal kibővített újabb kormánykoalíció élére állni. 1999-ben megalapította a Demokraták nevű pártot. Prodit az EU-tagországok állam- és kormányfői 1999 márciusában jelölték az Európai Bizottság elnöki posztjára, jelölését az Európai Parlament is jóváhagyta, így 1999. szeptember 17. és 2004. november 22. között ő vezette az Európai Unió (EU) kormányszerűen működő döntéselőkészítő szervét, az Európai Bizottságot. A nevével fémjelzett időszak jelentős eredményeket hozott az európai integrációban: ezek között van a közös pénz, az euró bevezetése, illetve 10 új tagország, köztük Magyarország felvétele.
Mostani, második miniszterelnöksége során is számtalan gazdasági reformot harangozott be.