Az ENSZ 192 tagállamának képviselői előtt elmondott esküben fogadta, hogy “becsületesen, a józan ész szavát követve és lelkiismeretesen” fogja gyakorolni megbízatását. Munkája során kizárólag az ENSZ érdekeit fogja szolgálni, és nem fogad el utasításokat kormányoktól vagy más szervezetektől. Beszédében ígéret tett arra, hogy “hídépítő” lesz egy dinamikus és bátor ENSZ élén, és bensőséges szavakkal emlékezett meg elődje érdemeiről.
A legmagasabb szintű etikai normákért küzd
A leglényegesebb tennivalók között említette, hogy új életet leheljen az “időnként elcsigázott titkárságba”, és a “legmagasabb szintű etikai normák” felállítását. Ban korábban úgy nyilatkozott, hogy határozottan kiáll az ENSZ reformja mellett. A világszervezetnek “hatékonyabbnak, eredményesebbnek és meghatározóbbnak kell lennie” az olyan problémák megoldása érdekében, mint a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése vagy a természeti környezet rombolása
A közgyűlés nagy előadótermében tartott ceremónián Haja Rasíd al-Halifának, a közgyűlés elnökének tett ünnepélyes fogadalmat a volt dél-koreai külügyminiszter, akit októberben választottak meg 35 év után az első ázsiaiként a világszervezet legmagasabb posztjára ötéves megbízatással.
Hiányzik belőle Annan meggyőző ereje?
További feladatának nevezte annak előmozdítását, hogy az ENSZ szembeötlőbb szerepet játsszon a konfliktus övezetekben, többek között a Közel-Keleten. Az eskütétel előtt a közgyűlés a tisztségéből december végén távozó Annan előtt tisztelgett, megköszönve “kivételes hozzájárulását a békéhez és a nemzetközi biztonsághoz”.
A tagállamok közfelkiáltással fogadták el a ghánai diplomatát méltató határozatot, amelyet az afrikai országok csoportja terjesztett be, ezután hatalmas éljenzéssel búcsúztatták a 68 éves Kofi Annant, aki két mandátumon át irányította a világszervezetet. Utódja, a 62 éves Ban Ki Mun tapasztalt, de színtelen diplomata hírében áll, akiből hiányzik Annan meggyőző ereje.
A Korea japán megszállása alatt, 1944-ben földművesek gyermekeként született Ban 1970-ben, közvetlenül a nemzetközi kapcsolatok szakon folytatott egyetemi tanulmányai elvégzése után a szöuli külügyminisztérium szolgálatába lépett.
Pályafutása során dolgozott Újdelhiben, Washingtonban, az ENSZ New York-i székhelyén és Bécsben. Az angolon kívül franciául, japánul és németül beszél. Az Egyesült Államok elitegyetemén, a Harvardon is tanult. Az új ENSZ-főtitkárnak két fia és egy lánya van.
