A tagországok bel- és igazságügyi miniszterei múlt héten állapodtak meg arról, hogy az EU-hoz tavalyelőtt csatlakozott államok (köztük Magyarország) 2007 utolsó napján teljes értékű részévé válhatnak a belső határokon ellenőrzést lényegében nem végző, a külsőkön viszont szigorúbban ellenőrző övezetnek, amennyiben erre teljes egészében felkészülnek (repülőterek és tengeri átkelők esetében a csatlakozást 2008 tavaszára tervezik).
A Brüsszelben csütörtökön és pénteken tartandó találkozón minden bizonnyal megerősítik ezt a döntést az uniós állam- és kormányfők is – most a külügyminiszteri ülésen Göncz Kinga hozzátette, hogy fontosnak tartja emellett az övezetet kiszolgáló információs rendszer korszerűbb változatának (SIS-II) mielőbbi üzembe helyezését is.
A jelenleg tizenöt állammal (Nagy-Britannián és Írországon kívül a tizenhárom régi EU-taggal, valamint Norvégiával és Izlanddal) működő schengeni övezet az unió 2004-ben felvett tíz tagállama közül kilenccel (Ciprus nélkül), köztük Magyarországgal, valamint Svájccal bővülhet ki. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter megállapodás létrejöttekor úgy fogalmazott, hogy az “az új tagállamok első komoly és közös sikerének tekinthető, amelyben Magyarország kezdettől fogva vezető szerepet játszott”.
Az ország teljesítménye és az eddigi ellenőrzések alapján Petrétei akkori nyilatkozata szerint biztonsággal állítható, hogy Magyarország “belső” – a schengeni övezethez tartozó országok mentén húzódó – határain az említett ütemtervben sor kerül az ellenőrzés feloldására.
A megállapodás arra a portugál előterjesztésre épül, amely lehetővé teszi, hogy az új államok egyelőre ne a késve készülő, hanem a régebbi információs adatbázishoz csatlakozzanak. A Strasbourgba telepített új rendszer késlekedése volt a fő ok, amelyre hivatkozva a régi EU-tagok halasztani próbálták a határok tényleges lebontását.
Göncz Kinga most is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a régi rendszerhez csatlakozás “ne jelentse azt, hogy a SIS-II eltolódik a végtelenbe”.
