A következő
Ban Ki Mun dél-koreai külügyminiszter lesz, a nemzetközi szervezet következő vezetője, ő január elsején veszi át a posztot Kofi Annantól.
Ilyen még nem volt
Annan – akiről eddig is ismert volt, hogy bírálta Washington iraki háborús politikáját – azt írta: a nemzetközi kapcsolatok alapelvei közé tartozik az emberi jogok tisztelete és a jogállamiság, és az Egyesült Államoknak a terrorellenes küzdelemben is hűnek kell maradnia ezekhez. “Amikor (Amerika) láthatóan feladja a saját elveit és céljait, akkor külföldi barátai természetszerűleg nyugtalankodnak és aggódnak” – fogalmazott.
Az ENSZ 61 éves története során eddig egyetlen főtitkár sem fejezte be karrierjét azzal, hogy ilyen kirohanást intézett az amerikai külpolitika ellen – mondta Stanley Meisler, az ENSZ történetének szakértője, egy Annanról szóló új életrajz szerzője.
Kofi Annan az Egyesült Államok vezette iraki invázió kapcsán megjegyezte: a katonai erő alkalmazását a világ akkor tekinti legitimnek, ha meg van győződve arról, hogy az helyes célt szolgál, az általánosan elfogadott normákkal összhangban. Hozzátette: a kormányok felelősséggel tartoznak nemzetközi cselekedeteikért. A távozó főtitkár elismerte a terrorizmus fenyegetését, de óvott attól, hogy egyes országok egyedül lépjenek fel. “Az ilyen fenyegetésekkel szemben egyetlen nemzet sem védheti meg magát azáltal, hogy az összes többi nemzet fölé helyezi magát” – állapította meg.
Az USA támogatta Annan jelölését
A főtitkár beszédéből a The Washington Times is idézett részleteket: eszerint az ENSZ Biztonsági Tanácsába új állandó vagy hosszú idejű mandátummal rendelkező tagokat kell választani, mert a testület jelenlegi összetétele 1945 és nem napjaink erőviszonyait tükrözi. A BT tagjainak nagy a felelősségük, a BT nem a nemzeti érdekek képviseletének fóruma – fejtette ki Annan. Az amerikai ENSZ-nagykövetségen nem voltak hajlandók kommentálni a tervezett beszédet annak elhangzásáig, John Bolton nagykövet sem nyilatkozott.
Annan elődje, az egyiptomi Butrosz Butrosz Gáli szinte gyűlölködő viszonyban volt Madeleine Albright akkori amerikai ENSZ-nagykövettel, érzéseit azonban csak később írott könyvében tárta nyilvánosság elé. Washington tíz éve támogatta Kofi Annan jelölését, hogy megakadályozza Gáli újabb ötéves mandátumát. Annan egy sor kérdésben együttműködött az Egyesült Államokkal, egyebek között az ENSZ reformjának összetett kérdésében is – mutatott rá Lee Feinstein, a neves agytröszt, a Külügyi Kapcsolatok Tanácsa ENSZ-szakértője.
