Nagyvilág

Moszkva akadályozza a kémügy felgöngyölítését

Az orosz szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat nem engedélyezi, hogy a Scotland Yardnak a Litvinyenko-ügyben nyomozó tisztjei találkozzanak egy 2004 óta börtönben lévő volt titkosszolgálati tiszttel.


Alattomos méreg

A polónium a 298-as uránsorhoz tartozó, alfa-sugárzó, fémes, szilárd anyag, amely rendkívül radioaktív, toxikus – mondta az ELTE atomfizikai tanszékének egyete-mi tanára a FigyelőNetnek. Kiss Ádám hozzátette: már 50 nanogramm polónium megevése is halálos dózist jelent. „Nagyon nehezen kezelhető kémiai anyag, de ha például már egy papírlapba becsoma-goljuk úgy, hogy nem tud kijönni, veszélyte-len, mert nem tud sugározni” – hangsúlyozta a szakértő. Kiss Ádám elmondta: a polónium a termé-szetben csak alacsony koncentrá-tumban jelenik meg, épp ezért kis mennyiségben, évente nagyjából 100 gramm mennyiség-ben állítják elő, szinte kizárólag Oroszor-szágban. Ezt az anya-got használják ugyanis erőforrásként például a műholdak-ban. A polónium nevét felfedezője, Marie Curie hazájáról kapta.


Moszkva akadályozza a kémügy felgöngyölítését 1

Moszkva akadályozza a kémügy felgöngyölítését 2


Trepaskint az urali Nizsnyij Tagil egyik börtönében őrzik, államtitkok nyilvánosságra hozatala miatt. A volt ügynök ügyvédje hétfőn még azt közölte, hogy védence kész találkozni a négy brit rendőrrel, és megosztani velük azokat az információkat, amelyeket az üggyel kapcsolatban tud.

Jelena Lipszter ügyvédnő a RIA-Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy miután az orosz hatóságok késznek mutatkoztak a nyomozásban való együttműködésre, a Scotland Yard képviselői elé állított akadály úgy is értelmezhető, mint az igazság kiderítésének fékezése.

Trepaskin egy, november 20-án Litvinyenkónak küldött levelében azt írta, hogy tudomására jutott: „nagyon komoly csapatot” mozgósítottak, hogy likvidálják a Londonba menekült volt ügynököt. A levelet múlt pénteken hozták nyilvánosságra.


Nem adják ki a gyanúsítottakat


Oroszország a vizsgálat megnehezítésén túl azzal is akadályokat gördít a nyomozás elé, hogy kijelentette: nem adja ki más országnak a Litvinyenko-gyilkosság egyetlen gyanúsítottját sem.


Jurij Sajka főügyész újságírók előtt úgy fogalmazott: ha lesz olyan orosz állampolgár, akit Alekszander Litvinyenko volt titkosszolgálati tiszt megmérgezésével gyanúsítanak, azt Oroszországban állítják bíróság elé és nem Nagy-Britanniában. Hozzátette, hogy egyelőre még nem emeltek vádat senki ellen az ügyben.


Lehetséges tanúk

Kedden szakértők érkeztek a nyomozás másik helyszínére, Londonba, ahol az orosz nagykövetség épületében elővigyázatosságból radioaktivitás-teszteket végezzenek.


A brit sajtó úgy tudja, hogy a rendőrök Andrej Lugovojt és két társát, Dmitrij Kovtunt és Vjacseszlav Szokolenkót hallgatják ki. Valamennyien november 1-jén találkoztak Litvinyenkóval, nem sokkal azelőtt, hogy a volt kém érezni kezdte a mérgezés tüneteit. Lugovoj kihallgatása azonban nehézségbe ütközhet, mivel jelenleg kórházban vizsgálják. A Kommerszant című lap Lugovoj ügyvédjére hivatkozta azt írta, hogy az üzletemberen egy második polónium-210 tesztet hajtanak végre.

A Litvinyenko-ügy napirendre kerül kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök és Massimo d’Alema olasz külügyminiszter moszkvai találkozóján is. Litvinyenko olasz kapcsolatában, Mario Scaramellában ugyanis ugyanannak a radioaktív izotópnak a nyomait fedezték fel, mint ami megölte Litvinyenkót.

Az olasz szál

Massimo D’Alema olasz külügyminiszter szerint Moszkvának maradéktalanul együtt kell működnie a brit igazságszolgáltatással és rendőrséggel, s érintettsége miatt Olaszországgal is. Litvinyenko mellett ugyanis olasz kapcsolata, Mario Scaramella is a rendkívül mérgező polóniummal való érintkezése miatt került kórházba, miután találkozott az azóta elhunyt volt orosz alezredessel.

Scaramella az ANSA olasz hírügynökségnek hétfőn adott nyilatkozatában elmondta, hogy egyelőre nem mutattak ki szervezetében kóros elváltozást. A biztonságpolitikai szakember egy nappal korábban még az olasz közszolgálati televíziónak azt nyilatkozta, hogy az erősen radioaktív anyagból akkora mennyiségtől fertőződött meg, amely ötszörösen felülmúlja a halált okozó dózisküszöb értékét.

Scaramellát ugyanabban a londoni kórházban ápolják, amelyben Litvinyenko életéért is küzdöttek az orvosok, akik elmondták: bár a vizsgálatok még tartanak, semmi jel sem mutat arra, hogy a beteg szervezetébe ilyen nagy mennyiségű polónium került. Scaramella november 1-jén a brit főváros egyik japán éttermében találkozott Litvinyenkóval, és a nyomozás során felmerült annak a lehetősége, hogy ő mérgezte meg a hírszerzőt.

Rejtélyes összefüggések

Litvinyenko halála egyéb találgatásokat is felvetett. A Kreml bírálói összefüggést vélnek felfedezni a volt orosz kém megmérgezése, Anna Politkovszkaja ellenzéki újságírónő egy hónappal korábbi meggyilkolása és Jegor Gajdar volt orosz kormányfő váratlan megbetegedése között. A volt miniszterelnök november 24-én lett rosszul Írországban, egy nappal azután, hogy Londonban meghalt Alekszand Litvinyenko. Az ír orvosok úgy vélik, hogy nem utal semmi jel arra, hogy Gajdart radioaktív anyaggal mérgezték volna meg, csupán az bizonyos, hogy egészségi állapotában „radikális változások” álltak be.

Jegor Gajdar volt orosz kormányfő betegségének tünetei „nem felelnek meg egyetlen ismert betegségnek sem”, és azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy megmérgezték volna, mivel szervezetében az orvosok nem találtak toxikus anyagot – közölte kedden az általa vezetett moszkvai gazdasági intézet. Gajdart, aki írországi utazása során egy dublini tanácskozáson lett rosszul rejtélyes körülmények között, hétfőn engedték ki egy moszkvai kórházból. Az 50 éves politikust mindazonáltal továbbra is orvosi ellenőrzés alatt tartják. Jegor Gajdar az 1990-es években Borisz Jelcin elnöksége idején volt miniszterelnök, jelenleg az ellenzéki orosz liberális párt vezetője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik