Külföld

Demokratapárti sikert ígér az amerikai választás

admin
admin

2006. 11. 07. 06:00

A törvényhozás irányításának átadására kényszerülhet az iraki háborúval szembeni elégedetlenség miatt a republikánus párt a a keddi kongresszusi választáson. A képviselőházban szinte bizonyos, hogy elveszítik többségüket, és az sem kizárt, hogy a demokraták a szenátusban létszámfölénybe kerülnek.

A számok nyelvén

Az amerikai törvényhozás, a kongresszus 435 fős alsóházának, a képviselőháznak minden tagját újraválasztják; a mandátumok két évre szólnak. A 100 fős felsőházban, a szenátusban a hatéves mandátumok egyharmadáról lesz szavazás. A kormányzó Republikánus Párt jelenleg a kongresszus mindkét házában többségben van. A képviselőháznak 230 republikánus és 202 demokrata tagja van, 1 független, 2 hely betöltetlen. A szenátusban 55 mandátum a többségi párté, 44 az ellenzéké, 1 szenátor független. Ha a demokraták nyernek, a képviselőházban a republikánusok 1995 óta tartó többségi uralma szakad meg. A Demokrata Pártnak a képviselőházban a jelenleginél 15-tel több helyet kell megszerezni ahhoz, hogy magának tudhassa a többséget. A 33 megüresedő szenátusi helyből jelenleg 18 a demokraták, 15 pedig a republikánusok kezében van. Elemzők szerint a népszerűtlen iraki háború ellenére a felsőházban kicsi az esélye a hatalomváltásnak; a demokratáknak hattal kellene növelniük mandátumaik számát a többség eléréséhez.

Az amerikai kongresszusi választásokat az ellenzéki Demokrata Pártnak – legalábbis a közvélemény-kutatások tanúsága szerint – sikerült a George Bush elnökről és kormányának iraki háborús politikájáról való népszavazássá alakítani. Hosszú idő óta először ismét az amerikai külpolitika, nevezetesen az iraki háború és tágabb értelemben a terrorizmus elleni küzdelem a legfontosabb kérdés, amelynek alapján a választók mérlegelnek, melyik párt jelöltjét támogassák kedden.

Elemzők szerint a szavazók 70 százalékának az iraki háború lebeg a szeme előtt, s ez kétség kívül a Demokrata Párt malmára hajtja a vizet. Az egyre több áldozattal járó iraki háborúskodás, a bagdadi erőszakról szünet nélkül érkező hírek ugyanis nemcsak a demokrata szavazókat, de a republikánus érzelmű amerikaiak egy részét is elfordította a republikánusoktól. A legfrissebb felmérések szerint az amerikaiaknak már csak alig 30 százaléka támogatja az iraki háborút, ami a legalacsonyabb arány a 2003-as invázió óta. Ennek fényében érthető, hogy a Newsweek szombaton publikált felmérése szerint az amerikaiak többsége, 53 százaléka azt akarja, hogy a demokrata ellenzék vegye át a kongresszus ellenőrzését.

Republikánus érvek

Hogy ez ne így történjen, annak érdekében a Republikánus Párt mindenekelőtt azt hangoztatja, hogy az amerikai gazdaság kitűnő állapotban van: 2003 óta 6,6 millió új munkahelyet teremtettek, és a 4,1 százalékos éves növekedési ütem meghaladja más fejlett iparosodott országok hasonló mutatóját. A republikánusok hangsúlyozzák: a 2001-es terrortámadások után elfogadott, “hazafias törvényként” emlegetett törvénycsomag biztosítja az Egyesült Államok védelmét, azóta nem érte támadás az országot. Szerintük nem váltak valóra azok a demokrata félelmek, hogy sérülnek a szabadságjogok.

A Republikánus Párt, amelyet GOP-ként (Grand Old Party) szoktak rövidíteni, eredménynek könyveli el, hogy a kongresszus évtizedek óta először bevándorlási korlátozásokat léptetett életbe, és Bush elnök aláírta az amerikai-mexikói határon emelendő 700 mérföldes kerítésről szóló törvényt.

Az ellenzék vádbeszéde

A Republikánus Párt és a Bush-kormány ádáz ellenfelei viszont azt hangoztatják: az adócsökkentések megroppantották a gazdaságot, és nehéz helyzetbe hozták a középosztályt. A kormány nem tett semmit a globális fölmelegedés ellen, és nem csökkentette az ország függőségét a külföldi olajimporttól.

A Bush-adminisztráció teljesítményét következetesen támadó The New York Times szerint a GOP a túl régóta hatalmon levő párt elbizakodottságának jeleit mutatja. Módszeresen elnémítja az ellenzéket, a kongresszusi többség alig vesz részt a törvényalkotásban, jobbára csak a Fehér Ház kezdeményezéseire bólogat. Az újság szerint a republikánus irányítás alatt levő kongresszus csak asszisztál ahhoz, hogy az elnök bármit megtegyen, amit akar.

Való igaz, a képviselőház eddig egyetlen érdemi vizsgálatot sem indított az iraki háború ügyében, és nem számoltatta el az elnököt a megszállás során elkövetett végzetes baklövésekért. A kongresszus lehetővé tette, hogy ne derüljön ki, vajon a kormány saját maga “állította-e elő” az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló értesülést. A törvényhozás ugyancsak lehetőséget nyújtott a Pentagonnak, hogy elkerülje a felelősségre vonást az afganisztáni börtönökben és a guantánamói támaszponton történt fogolykínzások kiderülése után. A kongresszus a választások előestéjén felhatalmazta a Fehér Házat, hogy emberek százait tartsa börtönben, az ehhez szükséges elemi bírósági eljárások lefolytatása nélkül, sokakat ráadásul nyilvánvalóan tévedésből.

Az amerikai társadalom háborúellenességén kívül a republikánusok kilátásait rontja, hogy az utóbbi időben sorozatosan korrupciós botrányok rontották a képviselők hitelét, melyeknek egyik kulcsfigurája Tom DeLay texasi konzervatív republikánus párti politikus volt. A republikánus frakció vezetője kampányfinanszírozási botrányba keveredett, majd 2005-ben eljárás indult ellene, melynek következtében először a frakció vezetéséről mondott le, végül 2006 júniusában bejelentette, hogy visszavonul, és nem indul a kongresszusi választásokon.

Döntő lehet a részvételi arány

A heves belpolitikai viták ellenére az Egyesült Államokban az országos választási kedv jó ideje igen alacsony, 50-60 százalékos. Ez a politikával szembeni érdektelenségen kívül annak is betudható, hogy a republikánus és a demokrata párt programja nem mindig különíthető el egymástól élesen. Illetve sokan nem jegyeztetik be magukat a választási jegyzékbe, ugyanis ennek feltétele az állandó lakóhely, amellyel sokan nem rendelkeznek – nyilatkozta korábban lapunknak Dr. Magyarics Tamás Amerika-szakértő, a Teleki Intézet tudományos főmunkatársa.

A várható alacsony részvételt mindkét párt megpróbálta saját javára fordítani a kampány során. Ebben különösen a republikánusok kampánycsapata jeleskedett, akik széles körű adatbázissal és kifinomult mérési technikákkal rendelkeznek az egyes államok lakosságának pártpreferenciáival, az etnikai, demográfiai és gazdasági mutatókkal kapcsolatban. Felmérések bizonyítják, hogy a republikánusokra leginkább a férfiak szavaznak, míg az ázsiaiak kivételével az etnikai kisebbségek és a nők körében a demokraták népszerűbbek. A republikánusok ezt kihasználva egyes államokban kifejezetten a felső középosztályt próbálják szavazásra buzdítani – fogalmazott Magyarics Tamás szakértő.

Távozik Jeb Bush

Szintén kedden szavaznak az államok több mint kétharmadában a kormányzó személyéről is. Részletek >>

Változó erőviszonyok

Elemzők szerint mindenesetre a Bush-kormány népszerűtlensége miatt nagy valószínűséggel a republikánusok legalább az egyik házban elvesztik majd többségüket. Ha ez így történik, a demokraták akár meg is keseríthetik Bush elnökségének további két évét, a demokraták részéről az utóbbi hat évben ugyanis számos sérelem halmozódott fel, ha nem is az elnök személyével, de tanácsadói gárdájával szemben, akik többek között az iraki háború megindításában is kulcsszerepet játszottak.

Egy esetleges demokrata többségű törvényhozás sem jelent azonban feltétlenül akadályt az elnök számára, Eisenhower és Reagen republikánus elnökök például kifejezetten jól együtt tudtak működni egy demokrata többségű kongresszussal, ugyanakkor Clinton elnök saját pártjával való konfliktusa miatt a 94-ig demokrata többségű kongresszus ellenére sem tudta véghez vinni egészségügyi reformját.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.