Az EP a következő területeken észlelt hiányosságokat, illetve nem megfelelő előrelépést: véleménynyilvánítás szabadsága, vallási és kisebbségi jogok, polgári-katonai intézmények szétválasztása, helyi bűnüldözés, nők jogai, szakszervezeti jogok, kulturális jogok, valamint „a bírósági határozatok állami szervek által történő gyors és megfelelő végrehajtása”. A képviselők bírálják Ankarát a környezetvédelem és a határőrizet hiányosságai, a korrupció és amiatt, hogy a civil szervezetek szabad működése nem biztosított.
Korábban a török csatlakozás előfeltételeként szerepelt, hogy Ankara ismerje el az örmény népirtás tényét. Ezt a parlament a plenáris szavazáson törölte, helyette az örmény-török kapcsolatok rendezésére ösztökéli a két országot, Ankarát pedig továbbra is arra kéri, ismerje el, hogy népirtás történt. A képviselők a polgári és a katonai, politikai és intézményi szerepek egyértelmű alkotmányos szétválasztását olyan feltételként említik, „amelynek eleget kell tenni, ha komolyan felmerül Törökország EU-hoz történő csatlakozásának kérdése”.
Az EP többek között arra szólítja fel Ankarát, írja alá és ratifikálja az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét és a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. A képviselők minden török állampolgár számára a törvény előtt egyenlő bánásmód biztosítását követelik, „amely alól a kormányzati tisztviselők, a katonai személyzet vagy a biztonsági erők tagjai se élvezzenek mentességet”.
A parlament elismeri a korrupció felszámolása érdekében történt erőfeszítéseket, azonban további lépéseket vár ezen a területen. Ezek mellett a parlament reményét fejezi ki, „hogy XVI. Benedek pápa közelgő törökországi látogatása hozzájárul majd a keresztény és muzulmán világ közötti kultúra- és vallásközi párbeszéd megerősítéséhez”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
