Külföld

Eldőlt a Vajdaság sorsa?

admin
admin

2006. 09. 26. 11:09

A szerb sajtó szerint lényegében kész az ország új alkotmánya, és még az idén megtarthatják a parlamenti választást. Eldőlt a Vajdaság sorsa is, nagy valószínűséggel nem kap autonómiát a tartomány – értesült a Danas című újság.

A keddi szerbiai lapok szerint lényegében kész, és már csak a hét végi parlamenti jóváhagyásra vár az új szerbiai alkotmány, amelyről egy-másfél hónapon belül népszavazás dönt, hogy utána még az év vége előtt megtartsák a parlamenti választásokat.

A hírt hétfőn komoly tárgyalássorozat előzte meg: Vojislav Kostunica kormányfő Boris Tadic államelnökkel, s az általa vezetett Demokrata Párttal, valamint a legjelentősebb parlamenti frakcióval rendelkező, nacionalista beállítottságú Szerb Radikális Párttal (SRS) is egyeztetett.

A Danas című tekintélyes újság szerint ezeken a megbeszéléseken minden vitás kérdést sikerült tisztázni annak az egynek a kivételével, hogy az új alkotmány a szerb nép vagy pedig valamennyi polgára államaként határozza-e meg Szerbiát.

Nem lesz autonómia?

A lap tudomása szerint eldőlt a vajdasági autonómia kérdése is, mégpedig – bár erről hivatalosan senki sem nyilatkozott – nagy valószínűséggel az autonómia kiterjesztése mellett kardoskodók kárára.

Tomislav Nikolic, a vajdasági autonómiát hevesen ellenző, és megnövelése esetére a népszavazás bojkottjával fenyegetőző SRS alelnöke a népszerű Glas Javnostinak úgy nyilatkozott, hogy a legnagyobb gazdasági erőt képviselő szerb tartománynak ezután sem lesz külön alkotmánya, csupán alaptörvénye, s parlamentje nem hozhat törvényeket, csupán alacsonyabb jogi szintet képviselő határozatokat. Annak fejében, hogy ezt Vojislav Kostunica megígérte, az SRS elfogadta, hogy a jövőben közvetlenül válasszák az ország elnökét.

A Blic című újság azt is tudni véli, hogy az alkotmány hét végi parlamenti elfogadása után november 5-én tartják az alaptörvényt jóváhagyó népszavazást, s az év végi ortodox ünnepek – karácsony és újév – előtt, valószínűleg december 24-én a parlamenti választást.

A sietség oka

A sietség egyik oka a szerb sajtó szerint az, hogy a Koszovó sorsáról szóló tárgyalásokat felügyelő Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízottnak hamarosan meg kell tennie a dél-szerbiai tartomány jövőjére vonatkozó végső javaslatát. Mivel a szerb politikai vezetés úgy döntött, hogy az alkotmányban rögzíti Koszovó Szerbiához tartozását – amely aktustól azt reméli, hogy hatással lesz a terület státusáról hozandó végső döntésre –, fel kellett gyorsítani az alkotmányozási folyamatot.

Azzal az ellentmondással, hogy ha az alkotmány kimondja, hogy Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része, akkor a legkevesebb, hogy a szerb alkotmányról az albán többségű, s ENSZ-közigazgatás alatt álló szakadár tartományban is megtartsák a népszavazást, eddig csupán a kis Liberális Demokrata Párt foglalkozott a szerb politikai élet résztvevői közül.


Nyomás az EU részéről

A gyors alkotmányozás másik oka, hogy a kormánykoalíció egyik tagja, a G17 Plus bejelentette, hogy október 1-jén kivonul a kormányból, ha addig nem folytatódnak Szerbia és az EU társulási tárgyalásai. Ennek pedig kicsi az esélye, mivel Brüsszel Ratko Mladic tábornok elfogásához és a Hágai Törvényszéknek történő kiszolgáltatásához köti a megbeszélések folytatását, aminek egyelőre semmi jele.

A többi kormánypárt, s főleg Boris Tadic államfő Demokrata Pártja, amely az utóbbi hónapokban a legnépszerűbb politikai erővé küzdötte fel magát, a Danas értesülése szerint nem akarja megengedni, hogy a G17 Plus látványos kivonulásával kormányt robbantson, s elvhűségét, szavahihetőségét demonstrálva növelje meg szavazóbázisát a legkésőbb a jövő tavaszra úgyis kiírandó parlamenti választás előtt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.