A konszenzussal, azaz szavazás nélkül jóváhagyott, nem kötelező erejű határozatban az ENSZ 192 tagállama elítélte a terrorizmust “annak minden formájában és megnyilvánulásában, bárkik legyenek az elkövetők, bármilyen indokkal és helyszínen, mivel ez (a terrorizmus) jelenti az egyik legkomolyabb veszélyt a békére és a nemzetközi biztonságra”.
Kevés az újdonság
Az átfogó célokat és intézkedéseket tartalmazó nyolc oldalas dokumentumban a világszervezet tagállamai általánosságban kötelezték magukat arra, hogy kezeljék a terrorizmus forrásául szolgáló problémákat, akadályozzák és küzdjenek a terrorizmus ellen.
A problémák között említették az elhúzódó, meg nem oldott válságokat, az emberi jogok megsértését, az etnikai, vallási vagy nemzetiségi alapú diszkriminációt, a gazdasági és társadalmi kirekesztettséget, valamint a megfelelő kormányzás hiányát.
Vállalták azt is, hogy intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy növeljék a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges képességeiket, erősítsék a világszervezet szerepét ezen a téren, biztosítsák az emberi jogok és a jogállamiság érvényesülését. A stratégiában megfogalmazottak jelentős része a korábbi kötelezettségek – például a közgyűlési és a biztonsági tanácsi határozatok betartásának végrehajtása – megerősítését tartalmazza.
Béke és párbeszéd
Tesz azonban olyan ígéreteket is, amelyek homályosak és megvalósításuk nem könnyű, például előirányozza a béke kultúrájának és a jog érvényesülésének elősegítését, a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását, valamint a különböző vallású emberek közötti párbeszéd bátorítását.
Hasznosnak bizonyulhatnak viszont azok a javaslatok, amelyek alapján az ENSZ és a tagállamok adatbázist hoznának létre a “biológiai incidensekről”, megakadályozandó a biológiai terrorizmust, felvennék a küzdelmet az internetet eszközként használó terrorizmus ellen.
Hiányérzet
Egyes küldöttségek, így Szíriáé és Kubáé, sajnálkozását fejezte ki, hogy a határozat nem tartalmazza a terrorizmus általános jogi definícióját, amelynek hiánya örök vitaforrás az ENSZ-ben, főleg a közel-keleti országok részéről.
Szíria ENSZ-nagykövete a palesztin válságra utalva kiegyensúlyozatlannak és hibásnak nevezte a határozatot, mert szerinte az nem tesz különbséget a terrorizmus és a népek önrendelkezéshez való joga között. A határozat elfogadásával a közgyűlés teljesítette az ENSZ-tagállamok tavaly szeptemberi csúcstalálkozóján elhangzott felhívást.
Az állam- és kormányfők azt kérték, hogy az ENSZ erősítse a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi összehangolását. A terrorizmus fogalmának mindenki számára elfogadható értelmezésének híján nem sikerült viszont konvenciót kidolgozni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
