Miért pont most?
A régió szakértői közül sokan tudatosságot sejtenek az időzítés mögött. „A terrorista likvidálása lehetővé teszi Putyin számára, hogy a közelgő G8 csúcstalálkozón a nyugati nagyhatalmak orra alá dörgölje: lám ti csak beszéltek a terrorizmus elleni harcról, míg mi teszünk is valamit” – nyilatkozta Alexei Malashenko a Moscow Times-nak. Az elemzők gyanúit erősíti, hogy a terrorista nem tűnt igazán nehéz célpontnak. Moszkva annak ellenére várt idáig Baszajev meggyilkolásával, hogy a terrorista útjait, éppen aktuális tartózkodási helyét gyakran nem hogy nem tartotta titokban, de kifejezetten kérkedett a nyilvánossággal. Tavaly például egy interjú erejéig találkozott a Szabadság Rádió egyik munkatársával.
Az FSZB főnöke a pravda.ru tudósítáa szerint elmondta: a „banditákat” akkor fülelték le, amikor merényletre készültek a hétvégi G8 csúcstalálkozó ideje alatt Oroszország déli részén.
A szélsőséges gerillavezér halálát Basir Ausev ingus miniszterelnök-helyettes szerint egy robbanóanyagokkal teli teherautó felrobbanása okozta. A KAMAZ teherautó mellett több személyautó volt, ezekben gerillák ültek, köztük Bászájev – mondta Ausev az Interfaxnak hétfő este, jelezve, hogy a gerillavezért holttestének darabjai alapján azonosították.
Ausev szerint Bászájevet főleg a feje alapján azonosították. Különösen a szakálláról lehet őt felismerni és műlábáról – jegyezte meg a katonai erőket felügyelő ingusföldi miniszterelnök-helyettes, aki szerint a jól előkészített különleges akcióban további öt gerilla lelte halálát. A gerillák fegyvergyűjtés céljából tartózkodtak Ingusföldön. A biztonsági erők nem vesztettek embert a különleges akció során – tette hozzá Ausev.
A terroristavezér fejére az orosz hatóságok tízmillió dolláros vérdíjat tűztek ki korábban. Putyin orosz elnök köszönetet mondott a biztonsági erőknek, és kijelentette: Bászájev likvidálása megtorlás volt a csecsen vezér és csoportja által elkövetett gyilkosságokért. Az államfő egyben utasítást adott arra, hogy mindenki, aki részt vett a csecsen vezér megölésében, állami kitüntetést kapjon.
A legbefolyásosabb gerillavezér
A 41 éves korában megölt terroristavezér 1995-ben lett ismert, amikor csapataival elfoglalta a bugyonnovszki kórházat, és számos túszt ejtett. A bugyonnovszki kórházfoglalásban 147, a 2004-es beszlani iskolafoglalásban 331 ártatlan ember, köztük 186 gyerek vesztette életét.
Bászájev állhatott 2002-ben a moszkvai Dubrovka színház elleni támadás mögött is, és ő vállalta a felelősséget az Ahmed Kadirov Moszkva-párti csecsen elnök 2004. május 9-i meggyilkolásáért, valamint több orosz területen elkövetett, számos halálos áldozatot követelő merényletért is.
Bászájev a két csecsenföldi háború csaknem 12 esztendeje során a legismertebb, legbefolyásosabb és legkegyetlenebb gerillavezérré vált, a véres akciókat közvetlenül vagy közvetve irányította.
A csecsen vezetők üdvözlik Bászájev halálát
Alhanov csecsen elnök a titkosszolgálatok és a szövetségi rendvédelmi erők “ragyogó teljesítményéről” beszélt, hangsúlyozva, hogy Bászájev nagy kárt okozott a csecsen népnek, az ő lelkén szárad ezer és ezer ártatlan áldozat vére, lerombolt házak százai, a szétzúzott gazdaság, “és ezt az egész világ tudja”.
Ramzan Kadirov csecsenföldi miniszterelnök szintén üdvözölte a gerillavezér halálát, és sajnálkozásának adott hangot, hogy személyesen nem vett részt Bászájev megsemmisítésében. Emlékeztetett, hogy a csecsen hadúrról ismert volt, kapcsolatban állt nemzetközi terrorszervezetekkel, köztük az al-Kaidával. A kormányfő a rendvédelmi erők kétségtelen sikerének nevezte Bászájev megölését. A szakadárok vezetése egyelőre tartózkodik attól, hogy kommentálja azt a moszkvai bejelentést, amely szerint megölték Samil Bászájev csecsen terroristavezért – jelentette a Kavkazcentr szakadár internetes honlap.
Kormányfő is volt a gerillavezér
Samil Bászájev 1965-ben született a Csecsenföld délkeleti részén fekvő Vegyenóban, nevét az oroszok ellen küzdő Sámil imámról kapta. A magát a muszlim vallás egyik szélsőségesen puritán irányzatához, a vahhábizmushoz tartozónak valló hadúr kétszer házasodott, s két – más források szerint több – gyermek apja.
A Moszkvában tanuló, számítógépekkel is kereskedő agráregyetemi hallgató a 90-es évek elején a Szovjetunió összeomlásával együtt járó regionális konfliktusokban és Afganisztánban tanulta ki a partizánmesterséget. 1991-ben kezdte karrierjét a hivatalosan Grúziához tartozó Abháziában, ahol a Tbiliszivel szemben harcoló, Oroszország-párti szeparatisták oldalára állt. Ezt követően az azeriekhez szegődött és soraikban küzdött a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, túlnyomórészt örmények lakta tartomány, Hegyi Karabah fölötti ellenőrzésért folytatott, Azerbajdzsán és Örményország közötti háborúban.
1994-ben visszatért Csecsenföldre és részt vett a kaukázusi köztársaság Oroszország ellen vívott függetlenségi háborújában. Ekkor alapozta meg hírnevét, mint kiváló katona, 1996-ban ő volt a csecsen katonai erők főparancsnoka. Bászájev kipróbálta magát a politikában is: bár 1997 januárjában vereséget szenvedett Aszlan Maszhadovtól a csecsenföldi elnökválasztáson, egy évre rá átmenetileg övé lett a köztársaság kormányfői posztja.
Terrorral a függetlenségért
Bászájev 1999 augusztusában lett Moszkva első számú ellensége, miután Hattáb szaúdi származású hadúrral együtt muszlim felkelést szított a Csecsenfölddel szomszédos orosz köztársaságban, Dagesztánban. E cselekedete, valamint Oroszországban elkövetett, összesen mintegy 300 halálos áldozattal járó merényletek miatt – amelyeket Moszkva bizonyítékok felmutatása nélkül a csecsenek művének titulált – indult meg 1999 október elsején az azóta is tartó második csecsenföldi háború, amelyben Bászájev szintén részt vett.
2000 januárjában a csecsen főváros, Groznij körül vívott harcokban súlyosan megsebesült: aknára lépett, és térdből amputálni kellett a jobb lábát. 2003 augusztusában Samil Bászájev felkerült az Egyesült Államokban összeállított, terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket tartalmazó listára.
