Külföld

Fegyverkezési versenyt okozhat Irán

admin
admin

2006. 04. 28. 10:20

Pénteken lejárt az ENSZ-határidő az iráni urándúsítás leállítására, ám Teherán továbbra is kitart atomprogramja mellett. Ha Irán előállítja az atombombát, annak legnagyobb veszélye, hogy megkezdődik a fegyverkezési verseny a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Közel-Keleten.

Pénteken lejárt az ENSZ által Iránnak az urándúsítás beszüntetésére szabott harminc napos határidő, és El-Baradei, a NAÜ főigazgatója előterjeszti jelentését Irán magatartásáról. Dzsavad Zarif, a közép-keleti ország ENSZ-nagykövete már órákkal a dokumentum nyilvánosságra hozatala előtt közölte, hogy Teherán nem hajlandó felhagyni urándúsítási szándékával.


A teheráni diplomata szerint Irán nem fog engedelmeskedni semmifajta BT-határozatnak, ugyanis – mint fogalmazott – nukleáris programja, illetve minden ezzel összefüggő tevékenysége törvényes és békés célokat szolgál.


Irán ellenállása miatt a világszervezet vezető testülete valószínűleg az iráni atomdosszié újabb fejezetéről dönt majd. Az Egyesült Államok és szövetségesei az ENSZ-alapokmány 7. fejezetére hivatkozó – vagyis a békét és a nemzetközi biztonságot fenyegető államokkal szemben gazdasági és diplomáciai szankciók bevezetését, végső esetben katonai akciót kilátásba helyező – BT-határozat meghozatalát követeli.


A katonai csapás lehetősége


Az Irán elleni fegyveres beavatkozás lehetősége igen csekély, hiszen a nyugat nem ismeri oly mértékben az urándúsító üzemek elhelyezkedését, melyek az országban szétszórtan helyezkednek el, illetve a nyugatnak nincs olyan kapacitása, mely egy hetvenmilliós ország lerohanásához elegendő lenne – nyilatkozta a FigyelőNetnek Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Egy Irak-jellegű beavatkozás lehetősége gyakorlatilag kizárt, tekintettel arra, hogy egy ilyen mértékű akció az ENSZ BT hozzájárulása nélkül nem kivitelezhető.


Egy esetleges katonai csapás azt a veszélyt is magában foglalja, hogy Irán felgyorsítja urándúsítási programját, melynek jelenlegi állása szerint maximum a jövő évtizedben lenne képes atombomba előállítására. Irán jelenleg 146 urándúsításra alkalmas centrifugával rendelkezik, atomfegyver előállításához a szakértő szerint azonban több száz ilyen berendezés szükséges.


Diplomáciai sakkjátszma


Ha azonban Irán atombombára tenne szert, akkor se történne szükségképpen katasztrófa, véli a szakértő, hiszen jelen helyzetben az ilyen fegyver birtoklása sokkal inkább az elrettentést, az erő demonstrálását szolgálja, valamint a nemzetközi diplomáciában érvényesíthető erőfölényt, ami olyan tárgyalási státuszt biztosítana Iránnak, hogy nem tudnának vele úgy elbánni, mint legnagyobb riválisával, Irakkal. Nem véletlen, hogy az 1979 óta szünetelő urándúsítást pont 2002 januárjában indította újra Teherán, abban az évben, amikor George Bush Iránt hivatalosan is a gonosz tengelyéhez sorolta. Clinton idejében még volt párbeszéd a felek között, de az iraki inváziót követően ez gyakorlatilag megszakadt.


Az Irán által előállítandó atombomba veszélyét nem a fegyver esetleges bevetése jelenti, hanem az, hogy a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú közel-keleti térségben nukleáris fegyverkezési verseny kezdődhet – figyelmeztet Tálas Péter. Ennek keretében eddig atombombával nem rendelkező országok, mint például Szaúd-Arábia vagy Szíria is atombomba előállításába kezdhetnének. Ez a forgatókönyv különösen veszélyes lehet, mivel az iszlám térségben egyfajta radikalizálódás figyelhető meg, melynek folyományaként Irakban a síiták, a palesztin térségben a Hamasz, Iránban pedig a neokonzervatív erők kerültek hatalomra.


Rizikós szankciók


A szakértő szerint az Iránnal szembeni gazdasági szankciók bevetésének nincs nagy realitása, hiszen a jelenlegi világpiaci helyzet nem bírná el az iráni olaj akár részleges hiányát sem. A szankciók valószínűleg inkább diplomáciai jellegűek lehetnek, mint például az Iránnak juttatott nemzetközi pénzügyi támogatás megvonása, vagy a lakossággal szembeni utazási korlátozás bevezetése. Kérdéses, hogy az iráni társadalom hogyan fogadná az ilyen jellegű szankciókat, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a lakosság fogékony a nyugati életszínvonalra, értékekre, és ez kétségessé tenné a jelenlegi elnök hatalmának feltétel nélküli támogatását.


Ki a kompetens?


Az iráni atomválság elhúzódása többek között annak is köszönhető, hogy Iránnal az Európai Unió, illetve az ENSZ küldöttei tárgyalnak közvetlenül, akik nem a legkompetensebbek az ügyben, Irán biztonságát ugyanis egyedül az Egyesült Államok tudná szavatolni – nyilatkozta Tálas. Ennek az ellentmondásnak a hátterében az állhat, hogy Washington az időhúzás taktikáját alkalmazza, figyelmét ugyanis jelen pillanatban is leköti az afganisztáni és az iraki misszió.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.