Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csütörtökön felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy fogadjon el Iránnal kapcsolatban határozatot a világszervezet alapokmányának 7. fejezete alapján, amely többek között erő alkalmazására is feljogosít. A vonatkozó fejezet gazdasági és diplomáciai szankciók bevezetését, és végső esetben katonai akciót helyez kilátásba azon államokkal szemben, amelyek veszélyeztetik a békét és a nemzetközi biztonságot.
“Szükséges, hogy a Biztonsági Tanács ülése nyomán bizonyos következményekkel járjon ez az (iráni) cselekedet, ez a kihívás” – mondta az amerikai külügyminiszter, miután Washingtonban tárgyalt kanadai kollégájával. Szavai szerint “a BT rendelkezésére álló összes lehetőséget meg fogjuk vizsgálni”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa március végén 30 napos haladékot adott Iránnak, hogy felfüggessze újraindított urándúsítási programját. Ennek ellenére az ország vezetése kijelentette, hogy nem hagynak fel az urándúsítással, és sikerült előállítaniuk az atomerőbe használható változatot.
Az amerikai külügyminiszter leszögezte: egyetlen olyan dolog van, amivel a BT rendelkezik, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pedig nem, ez pedig az a lehetőség, hogy az ENSZ-alapokmány hetedik fejezete alapján elfogadott határozatok révén kényszerítheti a világszervezet tagállamait arra, hogy alávessék magukat a nemzetközi közösség akaratának.
Oroszország és Kína, az ENSZ BT állandó tagjai ezzel szemben még nem látják elérkezettnek az időt szankciók bevezetésére, és további tárgyalásokat kezdeményeznek. Kína részéről pénteken küldöttség érkezik Teheránba, hogy megpróbáljon közvetíteni a felek között -írja a BBC.
Nincsenek egyértelmű bizonyítékok
Irán ipari mértékű urándúsítására azonban még továbbra sincsenek egyértelmű bizonyítékok. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója csütrötökön kijelentette: nem tudja még megmondani, valóban sikerült-e Iránnak 3,5 százalékos, vagyis atomerőműbe használható szintre dúsítania az uránt. Mohamed el-Baradei, az ENSZ nukleáris ügyekben illetékes szakosított szervének feje vezető iráni tisztségviselőkkel tárgyalt csütörtökön Teheránban az ázsiai ország atomprogramjáról, miután Irán bejelentette, hogy sikerült atomerőművekben használható szintre dúsítania az uránt, illetve hogy rövid időn belül ipari méretűvé kívánja bővíteni urándúsítási programját.
Baradei teheráni látogatásának fő célja meggyőzni az iráni vezetőket, hogy jobb lenne, ha legalább felfüggesztenék egy időre az urándúsítást, mert e tevékenység azt a gyanút kelti a nyugati országokban, hogy Irán atomfegyver előállítására törekszik.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség – saját korábbi jelentései szerint – nem talált iráni ellenőrzései során egyértelmű bizonyítékot arra, hogy Teherán atomfegyver előállítására törekszik, viszont azt sem tudja igazolni, hogy az iráni atomprogram egyértelműen békés jellegű.
Továbbra is tagadnak
Teherán nukleáris ügyekben illetékes főtárgyalója, Ali Laridzsáni továbbra is visszautasította Baradei javaslatát az urándúsítás leállítására, mert véleménye szerint ez nem sokat segítene a válság megoldásában. Laridzsáni hangoztatta, hogy hazája építő módon együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, fogadja annak ellenőreit, és megengedi a NAÜ-nek, hogy kamerákat alkalmazzon iráni atomlétesítmények megfigyelésére.
