Muszlimok a vallás védelmében
1989: Khomeini Ayatollah irán vallási vezető felszólította a muszlimokat Salman Rushdie brit író megölésére, akit istenkáromlással vádolt meg Sátáni versek című könyve miatt.
2002: A nigériai újságíró, Isioma Daniel A próféta és a vesztes világ küzdelmei című cikke halálos áldozatokat követelő zavargásokat okozott.
2004: A holland filmrendezőt, Theo van Gogh-ot meggyilkolták a muszlim nők elleni erőszakot bemutató dokumentumfilmje miatt.
2005: A londoni Tate Britain Múzeum a muszlim világ haragjától tartva leveszi programjáról John Latham szobrászművész kiállítását a júliusi merényletek után.
Éles vitát indított Európában a szólásszabadság általános elveiről és a véleménynyilvánítás szabadságáról az a botrány, melyet a Jyllands-Posten dán napilapban négy hónapja közölt Mohamed prófétát ábrázoló karikatúra-sorozat robbantott ki.
A gúnyos rajzokat a napokban több európai lap is átvette, melynek folyományaként elbocsátották a francia France Soir című napilap főszerkesztőjét. Az újság ugyanis címlapján közölte a vallási vezetőt szatirikusan ábrázoló gúnyrajzokat. Európa liberális politikusai a lépést a sajtószabadság vereségeként értékelték, és elfogadhatatlannak tartották. Habár a francia lap egyiptomi származású tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy azért döntött a főszerkesztő eltávolítása mellett, mert ezzel is az egyéni hit tiszteletben tartását szerette volna kifejezni, a lap munkatársai egy emberként álltak ki Jacques Lefranc mellett, aki szerintük „a szólásszabadság nevében” járt el, amikor a karikatúrákat megjelentette.
“Abszurd” igény
A sajtószabadság jellegzetes liberális érték, melyet a karikaturisztikus ábrázolás esetében is egészen addig tiszteletben kell tartani, amíg az vallási gyűlölet keltésére nem alkalmas – nyilatkozta a FigyelőNetnek Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti képviselője. A muzulmán államok nagyon érzékenyek a vallási kérdések tekintetében, de ez nem ad okot arra, hogy a szabad véleménynyilvánítás a cenzúra áldozatává váljék, tette hozzá a liberális politikus. Európa a szabadságjogok révén vált vonzóvá az itt élők számára, ha ezeket a jogokat csorbítják, azzal a kontinens alapvető értékrendjével helyezkednek szembe.
Szent-Iványi István emlékeztetett Tony Blair keddi parlamenti vereségére, mely éppen a vallási témák sajtócenzúrájára kapcsán bontakozott ki. A brit parlamentben Tony Blair szavazata hiányzott ahhoz, hogy egy korábban már elfogadott, a nem keresztény vallások védelmében született törvényhez hasonlóan a keresztény vallással kapcsolatos durva megnyilvánulások tiltását is törvénybe iktassák. A liberális, a konzervatív és a munkáspárti politikusok nagy része is a sajtószabadság e fajta korlátozása ellen szavazott.
Nem szabad, hogy Európa egy ilyen veszélyes és rossz irányba mozduljon el, és adminisztratív módon kijelentse, hogy egyes nézeteket nem lehet hangoztatni – véli Szent-Iványi, aki teljesen abszurdnak nevezte azt az igényt, hogy egy napilapban megjelent karikatúra miatt a kormány kérjen bocsánatot és vállaljon felelősséget. A megjelent karikatúra a politikus szerint legfeljebb a rajzoló véleményét tükrözi, és nem adhat okot a lap betiltására, vagy a főszerkesztő eltávolítására.
Hamis kép
A sajtótermékek tartalmáért való állami felelősségvállalást Rostoványi Zsolt iszlámkutató, a Corvinus Egyetem dékánja is elfogadhatatlannak tartotta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rajzok gúnyosak, és azt az európaiakban élő negatív sztereotípiát erősítik, mely szerint az iszlám erőszakos, és támogatja a terrorizmust. A sajtó felelőssége hatalmas abban, hogy az iszlám kultúráról mára az európaiakban jobbára hamis kép alakult ki, és az ilyen karikatúrák éppen ezeket a téves képzeteket erősítik – mondta.
Az ügy kapcsán két értékrend szembenállásáról van szó, mely feloldhatatlan, ugyanis az iszlám világban nem ment végbe az a szekularizáció, mely Európát jellemzi, ennek megfelelően a vallás nem ugyanazt a szerepet tölti be, és mást értenek szólásszabadság alatt is. A szakértő rámutatott, hogy a muzulmán országokban a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a vallásra, amennyiben az negatív színben tünteti fel az iszlám nézeteket, vagy vezetőket. Az iszlám ugyanis tiltja a vallásalapító próféta bármilyen ábrázolását, és bálványimádásnak minősíti azt. A lapban megjelent tizenkét darabból álló karikatúra-sorozat Mohamed prófétát egy bombát formázó fejfedőben ábrázolja, más képeken pedig azzal bízatja az öngyilkos merénylőket, hogy a mennyország szűz lányokat tartogat számukra.
Fenyegetés
Az iszlám vallás alapítójának karikaturisztikus ábrázolása nyomán egyes fegyveres erők konkrét katonai fellépést és gazdasági bojkottot hirdettek meg az érintett országok ellen. Két palesztin fegyveres csoport azzal fenyegetőzött, hogy “célba vesznek” minden franciát, norvéget és dánt a Gázai övezetben, miután ezekben az országokban karikatúrák jelentek meg Mohamed prófétáról. A Népi Ellenállási Bizottságok, valamint az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai “közös parancsnoksága” által kiadott közlemény egyúttal követelte, hogy zárják be az érintett országok palesztin földön lévő képviseleteit, ellenkező esetben lerombolják azokat. A két csoport továbbá a három ország termékeinek bojkottjára szólított fel, megfenyegetve a kereskedőket és mindazokat, akik francia, dán és norvég termékeket árusítanak. A dán árukkal szembeni bojkott a Jyske Bank elemzése szerint a kereskedelmi bojkott – egyévi időtartammal számolva – nyolcmilliárd dán koronás (1,1 milliárd eurós) exportkiesést okozhat.
A helyzet nehézségét az adja, hogy nincs meghatározva az a mérték, mely már átlépi a vallási gyűlöletkeltés határát, így az erről folytatott vita mindig szubjektív és erősen kultúrafüggő lesz. Rostoványi szerint Európa a konfliktus rendezésére a maga részéről mindent megtett, a lap bocsánatkérése és a főszerkesztő elbocsátása gesztus az iszlám országok felé vallási meggyőződésük tiszteletben tartására. Erre utal az is, hogy iszlám nyomásra a botrány tompítása érdekében a France Soir a napokban egy új karikatúrát jelentetett meg címlapján, melyen a buddhista, zsidó, muszlim és keresztény vallások szent alakjai láthatók azzal a felirattal: „Ne aggódj Mohamed, minket is kifiguráztak e lap hasábjain.”
Az európai engedékenységet mutatja a francia külügyi tárca azon közleménye is, mely hangsúlyozza, hogy bár a véleménynyilvánítási szabadság kedves Franciaországnak, a külügyminisztérium elítél mindent, ami sérti az egyének hitét vagy vallási meggyőződését. Az ügy különösen kényes Franciaországban, mivel itt él Nyugat-Európa legnagyobb, mintegy 5 milliós muzulmán közössége.
A szatíra elviselésére szólította fel ugyanakkor egy német parlamenti párt vezetője a világ muzulmánjait. Volker Beck, a Zöldek parlamenti ügyvezetője a netzeitung internetes újságnak nyilatkozva csütörtökön úgy vélte: aki egy Mohamed prófétát a turbánjában bombával ábrázoló rajzra pokolgépes merénylettel fenyegetőzve reagál, az azoknak ad igazat, akik az iszlámra jellemzőnek találják a karikatúrát. Rostoványi Zsolt szerint a feldühödött iszlám reakciója ily módon akár visszafelé is elsülhet, habár véleménye szerint a karikatúra-botrány nem okozott komoly problémát az iszlám európai megítélésében.
Diplomáciai válság
Az eredetileg a Jyllands-Posten című lapban megjelent karikatúrák kapcsán a kedélyek nem csillapodtak annak ellenére sem, hogy az újság ezen a héten sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. Ezért Per Stig Moeller dán külügyminiszter elhalasztotta afrikai útját, és a válság megoldására szólított fel. A miniszter hétfőn indult volna három országot – Libériát, Elefántcsontpartot és Malit – érintő nyugat-afrikai látogatásra.
A dán diplomácia jelenleg minden erejével azon van, hogy csökkentse a feszültséget Dánia és a Jyllands-Posten című nagy példányszámú dán politikai lapban megjelent szatirikus rajzok láttán feldühödött muzulmán világ között.
