A szervezet
A Hamasz az 1987-es első intifáda elején alakult, melyet a palesztinok az Izrael által elfoglalt Gázai övezet és nyugati partvidék felszabadításáért indítottak. A szervezet elsődleges célja ettől kezdve e területek felszabadítása, hosszú távon pedig önálló palesztin állam létrehozása, elsősorban az 1948 óta létező Izrael állam területén. A Hamasz arabul az „Iszlám Ellenállási Front” rövidítése. A szervezet aktív tagjainak számát nem lehet meghatározni, de annyi bizonyos, hogy több tízezer támogatóval és szimpatizánssal rendelkezik. A Hamasznak katonai és politikai szárnya is van. A szervezet szellemi vezetője Sheikh Ahmad Yassin, aki 2004-ben gyilkosság áldozata lett, Izrael lerombolását 2025-re jósolta. A Hamasz jelenlegi vezetője Khaled Mesha, aki Szíriából és Libanonból irányítja a szervezetet.
Engedett a nemzetközi politikai szervezetek nyomásának a Hamasz, melynek vezetője kijelentette, hogy a radikális mozgalom nem törekszik Izrael elpusztítására. „Önök, nyugatiak tévednek: az alapszabály nem szólít fel Izrael elpusztítására. Arabul a szövegben az áll: véget vetni Palesztina izraeli megszállásának. Nem akarjuk a másik felet megsemmisíteni. Csak a jogainkat kívánjuk biztosítani” – nyilatkozta Háled Mesal a La Repubblica című olasz napilapnak. A félkatonai szervezet vezetője ugyanakkor elutasította a útitervként ismertté vált közel-keleti nemzetközi rendezési tervet és a fegyver letételét. “Az útiterv elfogadhatatlan. Részletes feltételeket szab meg számunkra, a fegyverletételt és a harcosok megállítását, valamint az ellenállásról való lemondást, de pontatlan Izrael kötelezettségeivel kapcsolatban: nem szól Jeruzsálemről, a menekültekről, a visszaadandó területek nagyságáról” – szögezte le Háled Mesal a pénteken megjelent interjúban. Az EU-n a sor
Fordulatot hozhat a közel-keleti konfliktus rendezésében a január 25-ei palesztin választás, melyen abszolút többséget szerzett a radikális terrorszervezetből politikai párttá alakult Hamasz, az izraeli békefolyamatot eddig mérsékeltebb eszközökkel igazgató Fatah rovására. Utóbbi csupán 43-at, míg a szélsőségesek 76 mandátumot szereztek a 132 fős palesztin törvényhozásban.
A radikális Hamasz győzelme a palesztin választásokon egyértelmű jele annak, hogy a békét célzó eddig is bizonytalan nemzetközi forgatókönyvek korrekcióra szorulnak, ám nem jelenti feltétlenül e törekvések kudarcát. Deák Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a korábban Izrael elpusztítását zászlajára tűző félkatonai szervezet győzelme nem tekinthető negatívumnak, ha abból a szempontból vizsgáljuk, hogy a korábban tíz évig kormányzó Fatahnak nem sikerült megteremtenie a békét, és a palesztinok a radikális erők megválasztásával a változtatás mellett döntöttek.
Az új megoldásokat kereső palesztin választók voksolása egyúttal azokat erősíti, akik szerint az izraeli–palesztin konfliktus, mely gyakorlatilag 1947 óta tart, nem stabilizálható valamiféle nemzetközi jelenlét nélkül. Felvetődik a kérdés, hogy a térségben miért nincsenek humanitárius erők. A jelenlegi helyzet Deák szerint az Európai Unió beavatkozásáért, nagyobb szerepvállalásáért kiált, ráadásul a közösség legitimitása a térségben jóval nagyobb, mint az Egyesült Államoké. E felé mutat az is, hogy az EU a Gázai övezetből való kivonuláskor már demonstrálta erőit, a napokban pedig Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is a térségbe látogat.
Fegyverrel vagy anélkül
A legfontosabb kérdés persze, hogy miként használja fel hatalmát, és céljai érdekében hajlandó-e változtatni eszközein a Hamasz, melynek vezetői várhatóan a parlament első ülésein fejtik majd ki szándékaikat. Az olasz lapnak nyilatkozó Hamasz-vezér által vázolt, Izrealellel szemben valemelyest békülékenyebb irányvonalat erősítik azok az elemzések is, melyek szerint rövid időn belül államcsőd vár a Palesztin Hatóságra, ha Izrael és a nemzetközi szervezetek leállítják támogatásukat. „Nincs pénz arra, hogy kifizessék a katonák bérét, az arab vezetőknek több mint 135 ezer palesztin fizetését kell sürgősen előteremteni” – idézi a pénteki Financial Times a Világbank korábbi elnökét, a nemzetközi szervezetek közel-keleti képviselőjét, James Wolfensohnt.
Ezt megerősítette a palesztinok távozó gazdasági minisztere is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ha „elzárják a csapokat”, és nem tudják miből kifizetni a biztonsági erők nagyjából 100 millió dollárra rúgó bérét, az teljes káoszhoz vezethet, hiszen a palesztin családok harminc százalékában ez jelenti az első számú jövedelemforrást. Uniós diplomaták ugyanakkor nyilvánvalóvá tették, hogy a Palesztin Hatóság legjelentősebb pénzügyi támogatójának számító Európai Unió csak akkor nem függeszti fel a folyósítást, ha a Hamasz lemond az erőszakról céljai eléréséhez. A kérdésről részleteiben január 30-án tárgyalnak a közösség vezető.
Az izraeliek tárgyalnának
Az izraeliek majdnem fele úgy véli, hogy tárgyalni kellene a palesztin kormánnyal még akkor is, ha azt a Hamasz radikális mozgalom vezeti – derült ki a legutóbbi közvélemény-kutatás pénteken közzétett eredményeiből. Jediót Ahronót tel-avivi napilap kérésére csütörtökön, még a palesztin választások eredményeinek nyilvánosságra kerülése előtt készített felmérés azt mutatta ki, hogy az izraeliek 48 százaléka a tárgyalás mellett, míg 43 százaléka ellene van.
Az izraeli–palesztin béketárgyalások folytatása azonban még nehezebb diónak ígérkezik, Cipi Livni izraeli ügyvezető külügyminiszter csütörtökön arra kérte az Európai Uniót, hogy ne tárgyaljon „terrorista kormánnyal”, utalva a Hamasz palesztin szélsőséges iszlám fegyveres szervezet választási győzelmére, és kizárta az új palesztin kormánypárttal való tárgyalás lehetőségét Ehud Olmert ügyvezető izraeli kormányfő is. Némi reményre csupán az adhat okot, hogy a szélsőségesek előretörése mellett ismét parlamenti képviselővé választották Száeb Erekátot, az Izraellel folytatott tárgyalások palesztin miniszterét, aki külföldön a Palesztin Hatóság egyik legjobban ismert „arca”.
Még ha sikerül is azonban tárgyalóasztalhoz ültetni az izraelieket és a palesztinokat, különösen megnehezíti a konfliktus diplomáciai rendezésének folyamatát az a nemzetközi jogi probléma, hogy a palesztinok nem rendelkeznek állammal, így a mozgalommal kötött esetleges békeszerződés jogi keretei nehezen megoldhatók.
Rajtuk is múlik
Hogy végül is ki dönt majd arról, hogy leül-e tárgyalni a Hamasszal vagy sem, az szintén jelentősen függ a következő néhány nap és hét eseményeitől. Az új palesztin kormány bemutatkozása és béketeremtő kísérleteinek módja ugyanis minden bizonnyal az induló pártok programjainál jóval erősebben befolyásolja a márciusi izraeli választások kimenetelét. A békére való törekvés az izraeli Kadima-féle új generációban is erős, de a Hamasz jövőbeni viselkedése változtathat a jelenlegi erőviszonyokon, mely szerint Saron új pártjának győzelme várható. Ha a Hamasz harcias lesz, az a jobboldali Likudnak kedvez Deák Péter szerint, ellenkező esetben viszont a Kadima erősödése várható.
